Ismeretlen kőzetet talált a marsjáró

A Mars felszínén korábban vizsgált összes kőzettől eltér az összetétele annak a sziklának, amelyet nemrég elemzett a Opportunity marsjáró. A szokatlanul világos és lapos, ősi kőzettömb akár a bolygó korai, nedves állapotáról is szolgálhat információkkal.

"Minden korábban vizsgált kőzettől eltér a most tanulmányozott szikla" - mondta Stephen Squires, a Mars Exploration Rover program vezetője NASA csütörtöki sajtótájékoztatóján. Egy Budapestnél is nagyobb, hatalmas mélyedés, az Endeavour-kráter peremére jutott nemrég az Opportunity nevű marsjáró (rover) a vörös bolygón. A helyszínen elsőként megvizsgált, lapos tetejű kődarab máris meglepetést okozott, összetétele ugyanis eltért bármely korábban a Marson tanulmányozott sziklától.

A Marson 7,5 éve dolgozó űreszköz a hatalmas kráternél mozogva sokkal idősebb kőzeteket vizsgálhat majd, mint útjának korábbi szakaszán. A kráter peremvidékén egy kisebb becsapódásnyom mellett fekszik első célpontja, a Tisdale-2 jelű kőzettömb. Az Endeavour a negyedik megvizsgált kráter. A jármű majd három év alatt tette meg a 21 kilométeres utat a korábban kutatott Victoria krátertől.

A kőzet vulkanikus eredetűnek tűnik, de szokatlanul magas a cink-, valamint a brómtartalma. Ez azért izgalmas, mert mindkét elem vizes közegben hajlamos lerkódni - emellett a kődarab egyes részei viszonylag eltérnek egymástól. A tömb a Mars fejlődésének kori időszakából származhat, és az eddigi mérések alapján az is elképelhető, hogy agyagásványokat is tartalmaz. Utóbbiak a bolygó ősi, enyhe és nedves, semleges kémhatású környezetről tanúskodnak, ellentérben a sok egyéb helyszínen azonosított, savas környezetre utaló fiatalabb nyomokkal ellentétben.

Az Endeavour-kráter peremvidéke tele van a vulkáni robbanás nyomán kidobott kőzettömbökkel. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, JPL-Caltech)

A mellékelt felvételt a rover küldetése 2685. napján készítette egy mindössze húsz méter átmérőjű kis kráter pereméről, amely a sokkal nagyobb, huszonegy kilométeres Endevour peremén található. A marsjáró a Cape York nevű kiszögellésen áll a nagy kráter peremén, melynek anyaga üledékes eredetűnek mutatkozik.

A Tisdale-2 jelű kőzettömb. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, JPL-Caltech)

A korábbiaktól eltérő kőzet felismerése egyben új helyzetre mutat példát. Míg régebben a roverek, illetve a statikus leszállóegységek mindig csak egy-egy területtípust tudtak megvizsgálni, a több kilométeres távolságot is megtevő marsjáróknál már erősen eltérő helyszíneket is meg lehet látogatni egymás után - ami majdnem olyan, mintha két eltérő pozíción landoltak volna. Az Opportunity jelenleg harmincszorosan teljesítette túl eredetileg 90 naposra tervezett élettartamát, és még mindig aktívan dolgozik.

A marsjáró hamarosan társat kap: novemberben, két éves halogatás után indítják a floridai Cape Canaveralről a NASA mobil laboratóriumát, a Curiosity (Kíváncsiság) nevű marsjárót, amely az eddigi rovereknél lényegesen nagyobb és fejlettebb. A radioaktív izotópokkal működtetett egység 2012 nyarán landol a vörös bolygón, hogy megvizsgálja a 155 kilométer átmérőjű Gale-krátert és a belsejében magasodó öt kilométeres, réteges szerkezetű hegyet, amelynek környezetében vizes eredetet feltételező agyagásványok és szulfátok találhatók. A Curiosity feladata kideríteni, hogy létezhettek-e valamikor a Marson olyan feltételek, amelyek lehetővé tették mikrobiális életformák létét.