Közel 150 ezer európai áldozat volt egy izlandi vulkánkitörés szimulációjában

Egy éven belül közel százötvenezer európai halálát okozná egy olyan vulkánkitörés, mint amilyen 1783-ban történt Izlandon. Az Eyjafjallajökull tűzhányó kitörése 2010-ben csak egyhetes légtérzárral járt, de egy nagyobb izlandi vulkán aktivizálódása akár fél évre is megbéníthatná a légi közlekedést.

Az 1783 júniusában kitört izlandi Laki vulkán felhőjét még Magyarországon is észlelték, és sokan ezt tartják az 1783-84-es szokatlanul kemény tél okozójának. A tűzhányó közel 8 hónapon át volt aktív, s bár hamuból nem került túl sok a levegőbe, becslések szerint körülbelül 122 millió tonna kén-dioxid gázt okádott ki magából - kicsit többet, mint amennyi évente az emberi ipari tevékenység következtében a légkörbe jut. Történelmi feljegyzések szerint a Laki kitörését követő két évben az izlandi lakosok egyötöde (körülbelül tízezer ember) meghalt, és a haszonállatok közel háromnegyede elpusztult. Nagy-Britanniában 1783 nyarán a halálozási arány 10-20%-kal megnőtt, egyes becslések szerint a szigetországban 23 ezer ember hunyt el a vulkáni aeroszolok miatt. Hollandiában, Svédországban és Olaszországban szintén megnőtt a látási és légzési problémák, valamint az ezekkel összefüggő halálesetek száma.

Izland rendkívül aktív vulkáni terület, az Eyjafjallajökull vulkán kitörése után egy évvel, 2011. májusában a Grimsvötn lépett működésbe. Kitörésének intenzitása nagyobb volt, mint az Eyjafjallajökulé, de hamuja az alsóbb légrétegekben maradt, így csak az izlandi légiforgalmat akadályozta. Egy, a Lakiéhoz hasonló kitörés azonban hónapokra megbéníthatja Európát, derült ki Anna Schmidtnek, a Leedsi Egyetem légkörkutatójának és kollégáinak számítógépes szimulációjából. A kutatók időjárási modellek felhasználásával próbálták megbecsülni, hogy egy nyolc hónapig tartó kitörés során levegőbe kerülő kén-dioxid milyen hatással lenne a mai Európára. Számításokat végeztek arra vonatkozóan, mennyivel növekedne a 2,5 mikrométernél kisebb szemcsék (melyek már könnyedén lejutnak a tüdőbe, és légzőszervi problémákat okoznak) koncentrációja, és hogy hány embert ölnének meg az aeroszolok (0,001-50 mikrométer közötti szilárd vagy folyékony részecskék a levegőben).

A Laki vulkán

Schmidték számításai szerint a szimulált kitörést követő három hónapban 120 százalékkal nőne az aeroszolok átlagos koncentrációja Európa felett, és a kitörés nyolc hónapja alatt a jellemző 38-ról 74-re nőne azoknak a napoknak a száma, amikor az aeroszolok koncentrációja átlépi a levegőminőségi határértékeket. A kitörési felhő terjedési irányába eső területeken, így Izlandon és Északnyugat-Európában az aeroszolok koncentrációja megháromszorozódna, de még Dél-Európában is 60 százalékkal növekedne. A szennyezés egész Európában súlyos szív- és légzőszervi problémákat okozna, és egy éven belül körülbelül 142 ezer ember halna meg a szimuláció szerint.

Alan Robock, a Rutgers Egyetem légkörkutatója szerint a Lakiéhoz hasonló méretű kitörés nem kímélné a termőföldeket sem, és legalább hat hónapra megbénítaná az európai légiközlekedést. Akadályozná a nemzetközi kereskedelmet, a gazdasági tevékenységet, és arra kényszerítené a légzési problémákkal küzdő embereket, hogy maradjanak otthon.