A gondolatainkat leső robotot fejlesztenek Debrecenben

A Debreceni Egyetem nemzetközi kutatócsoportja olyan gépek létrehozásán dolgozik, amelyek nem csak parancsokból és szavakból, hanem hanghordozásból, mozdulatokból, gesztusokból és arckifejezésekből is értenek, sőt figyelembe veszik a külső körülményeket is az ember-robot kommunikáció során - ugyanúgy, mint amikor két ember beszélget.

Az emberi hang mellett az arc, a szem, az ajkak és a kéz mozdulataiból is olvasni képes gépek kifejlesztése a végső célja annak a kutatásnak, amelyet a Debreceni Egyetemen kezdtek 2009 nyarán. Elméleti és számítógépes nyelvészek, kommunikációkutatók, informatikusok, pszichológusok, matematikusok és a robotika kutatói dolgoznak közösen a HuComTech (Human Computer Interaction Technologies) kutatócsoportban annak érdekében, hogy az ember és a gép közötti interakciót a hétköznapi, ember-ember közötti kommunikációhoz tegyék hasonlatossá - és az ipar számára alkalmazhatóvá.

A hazai és nemzetközi kutatókból álló csoport tagjai igyekeznek feltárni azokat a törvényszerűségeket, amelyek segítségével a gépek képesek lesznek megérteni az emberi kommunikatív viselkedéseket, hogy ezáltal együttműködőbb partnerei legyenek az emberi felhasználónak.

"Az ember és a gépek közti interakció jelenleg eléggé egyoldalú, mert az embernek kell alkalmazkodnia a gépek »lelkivilágához«, illetve személytelen, parancsokon alapuló kommunikációról van szó. Ezen szeretnénk változtatni" - mondta az [origo] kérdésére Hunyadi László nyelvész professzor, a kutatási program vezetője. "Célunk, hogy a gépek ne csak előre definiált parancsokból vagy ne csak emberi szavakból, hanem hanghordozásból, mozdulatokból, gesztusokból, arckifejezésekből is értsenek, sőt vegyék figyelembe a külső körülményeket, a szituációt is. Ugyanúgy, mint amikor két ember beszélget."

Hunyadi László az interjúkat feldogozó kollégák körében

"Ezért most az ember és ember közti kommunikációt tanulmányozzuk, továbbá annak módját, hogyan lehet leírni a mozdulatokban, gesztusokban, hanglejtésben tapasztalható törvényszerűségeket, és mindezeket technológiailag megfogalmazva átültetni az ember és a gépek közötti kommunikációra" - mondta Hunyadi.

Mindennek érdekében a Debreceni Egyetem 120 hallgatóját vonták be egy olyan adatbázis létrehozásába, amely az ember-ember közötti kommunikáció tulajdonságait összegzi. Az önkéntesek állásinterjú irányított beszélgetés-szituációjában, majd egy kötetlen eszmecserén és egy szöveg felolvasásán vettek részt, ugyanis a szövegfelismerő berendezések elsődlegesen a szövegek felolvasásán alapulnak. A HuComTech azonban éppen azt szeretné elérni, hogy a rendszer ne csak az előre rögzített szöveges tartalmakat, hanem a szabad beszélgetés folyamán bármikor előbukkanó új reakciókat is képes legyen értelmezni.

szólj hozzá: robot-ember interakció

A kísérletező mozdulatait követő robot

"Szerettünk volna érzelmeket kicsikarni a partnerekből, ezért a beszélgetést vezető kolléga egyszer csak megszólalt angolul, ami váratlan helyzetet, az arcokra egyértelműen kiülő meglepetést okozott. Az alapkutatás utáni alkalmazási szint akkor lesz valószerű, ha ezt a sokféle új reakciót is meg tudjuk ragadni" - mondta az [origo]-nak Hunyadi professzor.

A kutatók a beszélgetések részletes képi és hangi elemzése alapján tárják fel az emberi kommunikáció törvényszerűségeit. A számítógépen visszajátszott felvételeken megjelölik például a beszédben használt hangsúlyokat, szüneteket. A hang mellett a teljes arc, a szem, az ajkak és a kézmozdulatok jellegzetességeit és mindezek szabályokban is megfogalmazandó összefüggéseit tanulmányozzák többféle szituációban.

"Szeretnénk olyan robotot fejleszteni, amelyben nemcsak a gépet látjuk, hanem azt érezzük, hogy lesi a gondolatainkat. Olyan alkalmazásokat szeretnénk létrehozni, amelyek segítenek eligazodni a hétköznapokban, a kényelmünket és biztonságunkat szolgálják. Ilyen alkalmazás lehet például a vészhelyzetekre megfelelően reagáló segélyhívó, amely felismeri a hívó hanghordozásából, mennyire súlyos a helyzet, illetve tanácsokkal tudja ellátni a bajba jutottakat, amíg megérkezik a segítség" - magyarázza Hunyadi. Természetesen a tervek gyakorlati megvalósulásáig még évek telnek el, de a debreceni kutatóknak biztos ott lesz majd a helyük a kutatások akkori fázisában is.

A stúdiószoba és a vezérlő számítógép

A harmincfős innovatív kutatócsoportot a Debreceni Egyetem számítógépes nyelvészei, kommunikációelméleti, digitális képfeldolgozással és robotikával foglalkozó szakemberei mellett a Magyar Tudományos Akadémia, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, továbbá a Szegedi Egyetem neves kutatói, valamint finnországi, hollandiai és nagy-britanniai szakemberek alkotják. Az októberig Európai Uniós támogatást élvező kutatás eredményei a Debreceni Egyetemre tervezett Alkalmazott Kognitív Kutatások Központjában hasznosulnának, ami az ipar szereplőinek bevonásával akár a mindennapi életünkben megjelenő eszközök használatában is forradalmi változást eredményezhet.