A mérges kutyaugatást értik a gyerekek, a vicsorgást nem

Már az öt-hat éves gyerekek képesek felismerni, ha egy kutya agresszívan ugat - derült ki magyar etológusok vizsgálataiból. A vicsorgó állatról ezzel szemben úgy gondolják, hogy mosolyog, ami magyarázatot adhat a gyerekeket érő kutyatámadások egy részére.

Egy területet őrző kutya mély és szapora ugatásából még a kutyát nem tartó felnőttek is tudják, hogy az állat nem éppen békés szándékkal vakkantgat a kerítés túloldalán. Ezt néhány évvel ezelőtt igazolták is magyar etológusok, ám az eredmény csak további kérdést vetett fel: vajon az évek során szerzett tapasztalatoknak köszönhető ez a képesség, vagy esetleg ösztönösen fel tudja ismerni az ember a kutya hangulatát?

Ennek kiderítésére a kutyák akusztikus kommunikációját (vagyis ugatását, morgását) már tíz éve vizsgáló ELTE Etológia Tanszék kutatói megnézték, hogy az 5-10 éves gyerekek mennyire képesek azonosítani a szituációt, amelyben egy kutya ugat, és mennyire tudják megbecsülni a kutya hangulatát. A tesztekben a gyerekek meglepően jól teljesítettek, és a dühös kutyát még a legkisebbek is nagyon jól felismerték. A kutatók eredményeikről az Applied Animal Behaviour Science folyóiratban számolnak be.

A vizsgálatok során mudi fajtájú kutyák korábban rögzített ugatásait játszották le gyerekeknek és egy felnőtt kontrollcsoportnak - mondta el az [origo]-nak Pongrácz Péter, a kutatás vezetője. Az ugatásokat három különböző szituációban vették fel: az elsőben a kutyákat pórázon kikötve egyedül hagyták az utcán, a másodikban a gazda játszott a kutyával, a harmadikban pedig a kutya egy idegent ugatott a kerítésnél. A három korcsoportra felosztott (6, 8 és 10 éves) gyerekeknek az ugatás meghallgatása után meg kellett mondaniuk, hogy szerintük milyen szituációban ugat a kutya, és milyen lehet a hangulata. "Érdekes módon még a 8-10 éves gyerekek is nehezen tudták szóban meghatározni, hogy mérges vagy vidám a kutya. Ezért vidám, ijedt és dühös emberekről készült fényképeket mutattunk nekik, és a gyerekeknek azt kellett kiválasztaniuk, amelyikre a leginkább hasonlított a kutya hangulata" - mondta Pongrácz Péter.

A mérges kutyát a legkisebb gyerekek is könnyen azonosították, míg a játékos hangulat felismerése már csak a legnagyobbaknak ment. A gyerekek között voltak, akik kutyás családban élnek, és olyanok is, akik nem kerültek még közelebbi kapcsolatba kutyával. Az eredményeket azonban ez nem befolyásolta, ugyanis kiderült, hogy ugyanolyan hatékonyak a felismerésben azok a gyerekek, akiknek nincs kutyájuk, mint azok, akiknek van.

Hallgassa meg a különböző kutyaugatásokat!

• Magányosan az utcán kikötve
• Játék a gazdával
• Házőrzés közben

Megerősítették, hogy az állati hangokat, illetve a mögöttük rejlő szándékot az ember elég jól fel tudja ismerni - mondta Pongrácz Péter. A mostani eredmények azt mutatják, hogy ez valamilyen korai adottság lehet, hiszen ha kizárólagosan tanult képesség lenne, akkor a gyerekek nem tudtak volna dönteni. Ahhoz, hogy erről megbizonyosodjanak, még fiatalabb gyerekek, csecsemők vizsgálatára volna szükség. A pici gyerekek felismerőképességét másfajta módszerekkel lehet tanulmányozni, például a hang lejátszása mellé egy azzal összetartozó vagy épp ellentétes hangulatú képet mutatnak. Az ilyen helyzetekben a gyerekek tovább nézik a számukra meglepő képet, vagyis a nézés idejéből lehet arra következtetni, hogy a gyerek számára nem illik össze a hang és a kép.

A kutyák mimikájából már nehezebben tudnak olvasni a gyerekek, állapította meg tavaly egy brit kutatócsoport. A Lincoln Egyetem kutatói ugyanis úgy találták, hogy a kisgyerekek nagyon félre tudják értelmezni a kutya arckifejezését, és a vicsorgó kutyát vidámnak gondolják. Ennek a magyarázata az lehet, hogy a hangadással szemben a mimika nem annyira univerzális, és annak értelmezése sokkal inkább fajhoz kötődik, mondta Pongrácz Péter. A széthúzott száj, a fogak mutatása az embernél a nevetés jele, míg a kutyánál ez egy támadást megelőző figyelmeztető jelzés. Ez a félreértés magyarázatot adhat a gyerekeket érő kutyatámadások egy részére, amikor a kutyával egyedül hagyott gyerek nem veszi észre, hogy a kutyának már nincs kedve játszani, és csak tovább piszkálja, mert azt hiszi, hogy élvezi - mondta az etológus.

Hat-nyolc éves kor alatt felelőtlenség egyedül hagyni a gyereket a kutyával - mondta Pongrácz Péter. A kutyát ugyanúgy védeni kell a gyerektől, mint fordítva, mert a pici gyerekek nem ismerik a határokat, és olyan dolgokat is kipróbálnak a kutyán, amit néhány évvel később már nem - tette hozzá. A kutató szerint, ha a gyerek mindenáron kutyát szeretne, akkor a szülőnek azt kell eldöntenie, hogy vajon tényleg ki fog-e tartani a gyerek a kutya mellett a következő 10-15 évben. "Ha már el meri engedni egyedül a gyereket kutyát sétáltatni vagy kutyaiskolába, akkor nagy valószínűséggel lehet" - mondta Pongrácz Péter. Egy 12 éves gyerek már tud önállóan bánni a kutyával, ám azért a szülőre még ilyenkor is szükség van, hogy szabályokat állítson fel a kutyával való bánásmódhoz, és azokat be is tartassa. (Továbbá a kutyának is szüksége van arra, hogy legyen egy határozott és következetes felnőtt a családban.)

Pongrácz Péter elmondta, hogy az ugatások mellett jelenleg leginkább a kutyák morgásával foglalkoznak. Egyik vizsgálatukban például megállapították, hogy a kutyák játék közben a hangjuk révén sokkal nagyobbnak tüntetik fel magukat, mint amilyenek valójában, vagyis játék közben füllentenek. Elképzelhető, hogy ez a játék élvezeti értékét növeli, de az is lehet, hogy pont a játék komolytalanságát hangsúlyozza a másik kutya számára, hiszen látják egymást, és tisztában vannak a másik méreteivel.