Megkezdte hosszú útját a Curiosity a Mars felé

A terveknek megfelelően szombaton 16.02-kor startolt a NASA minden korábbinál fejlettebb marsjárója, a Curiosity. Az űreszköz jó félóráig Föld körüli parkolópályán volt, majd rendben elindult a Mars felé, ahová 2012 augusztusában érkezik meg.

Legfrissebb információk

A start utáni 32 perc 48 másodpercig keringett a Curiosity a Föld körüli parkolópályán, majd ismét bekapcsolódott a második fokozat (Centaur) hajtóműve, és közel 8 percen keresztül üzemelt. Ez hazai időben 16.42-kor állt le, és ezzel a tervezett bolygóközi pályára került a rendszer.

A hajtómű kikapcsolása után 3 perc 43 másodperccel a Curiosity levált a második fokozatról, és innen kezdve önállóan folytatta útját a Mars felé. A következő időszakban ellenőrzik az űrszonda állapotát és pályáját, de a start körüli események ezzel rendben lezárultak. Megkezdődött a Marshoz vezető hosszú út, amely 2012 augusztusában ér véget, egy még izgalmasabb landolással.

A start:

A terveknek megfelelően16.02-kor startolt a Curiosity. A kétfokozatú ATLAS V541 hordozórakéta szilárd hajtóanyagú külső segédrakétái a start után 1 perc 52 másodperccel kiégtek és leváltak, majd az óceánba hullottak. Az első fokozat hajtóműve 4 perc 20 másodperccel a start után állt le, majd ez a fokozat is levált és az Atlanti-óceánba hullott.

Az Atlas hordozórakéta második fokozatának hajtóműve 158 kilométer magasságban lépett működésbe, és 7 percen keresztül üzemelve Föld körüli elnyúlt parkolópályára állította a rendszert. Ekkor a légellenállástól korábban védő orrkúp már nem borította az egység tetejét.

Egyelőre minden rendben halad, várjuk, hogy a Curiosity elinduljon a Mars felé.

Az eseményeket a NASA TV-n követhetjük.

A küldetés hivatalos Twitter-oldalán a Curiosity "saját megjegyzéseit" olvashatjuk.

Korábbi információk

Rövidesen elindulhat az eddigi legfejlettebb marsjáró, a Mars Science Laboratory, azaz Curiosity. Az indítást a NASA TV az interneten élőben közvetíti, az adást magyar nyelvű szakkommentárral a www.galileowebcast.hu is átveszi.

A start várható időpontja 16.02.

A kétfokozatú ATLAS V541 hordozórakéta első fokozata a start után 3 perc 25 másodperccel kiég és leválik, majd az Atlanti-óceánba hullik.

Ekkor a második fokozat hajtóműve 7 percen keresztül üzemelve Föld körüli parkoló pályára állítja a rendszert. Ez egy elliptikus útvonal, amely 165 és 324 kilométer közötti magasságban húzódik a felszín felett.

Ezt követően - a start pontos időpontjától függően - 15 és 40 perc közötti tartamú szünet következik, majd ismét bekapcsolódik a második fokozat, és közel 8 percen keresztül üzemel.

Ekkor áll bolygóközi pályára a Curiosity, és ekkor indul el a Mars felé. Miután a hajtómű leállt, 3 perc 43 másodperccel leválik a szonda a második fokozatról, és a start után közel háromnegyed órával önállóan folytatja útját.

Korábbi információk

A Curiosity hivatalos Twitter-oldalán sok szerencsét kívántunk a küldetéshez Magyarországról, és megkérdeztük a marsjárót, megtalálja-e az életet a Marson. A rover - illetve a nevében tweetelő irányítók - néhány percen belül válaszoltak:

Vagyis amint korábbi összeállításainkban olvashatták, a hivatalos cél olyan területek azonosítása, amelyben egykor létezhetett, vagy akár ma is létezhet az élet. Ha ezt is túlteljesítené a marsjáró, az igazi szenzáció lenne. Amint egy korábbi, a kép alján lévő tweetben olvasható, az űreszköz készen áll a startra, amihez az időjárás is megfelelő.

Mennyiben más ez a rover elődeinél?

A Curiosity részletesebb megfigyeléseket nyújthat, mint a korábbi roverek, egyenetlenebb terepen is képes mozogni. Mérései pontosabbak lesznek elődeinél, kamerája pedig részletesebb képeket közvetít majd. A benne lévő laboratórium nem csak egyes kémiai elemeket, de izotópokat is elkülönít egymástól. Mindez a vizsgált minták esetleges biogén eredete szempontjából érdekes, a földi élőlények ugyanis előnyben részesítenek egyes izotópokat. Radioaktív energiaforrása révén nagyobb a Curiosity teljesítőképessége társainál, emellett elsőként fogja a felszín alatti viszonyokat vizsgálni közvetlen közelről.

A Mars Exploration Roverek, azaz a Spirit és az Opportunity (balra), a Pathfinder (középen) és a Curiosity (jobbra) méretaránya (NASA)

Miért száll le másként a Curiosity, mint korábbi társai?

A korábbi roverek mind egy zárt burokban landoltak, és a felszínen csomagolták ki magukat. Bár a "lábra érkezés" módszerét már a Viking-űrszondáknál is használták az 1970-es években, azok statikus, nem guruló laboratóriumok voltak. A most alkalmazott légidaru nevű speciális technológia az egész küldetést egyszerűbbé és olcsóbbá teszi, mint a korábbi módszerek, ugyanakkor mivel eddig még nem próbálták, izgalmasnak ígérkezik. Emellett pontosabb landolást is szeretnének a szakemberek, ezért váltani kellett a korábbi "pattogó légzsákos" technikáról.

Film a küldetésről, amelyen megfigyelhető, hogyan landol majd a Curiosity a Marson. A videó hosszabb (11 perces) verziója megtekinthető a NASA honlapján

Miért a Gale-kráterben landol a Curiosity?

A Gale-kráter 155 kilométer átmérőjű becsapódásnyom, belsejében furcsa alakzat, egy 5 kilométer magas hegy található. Ez nem egyszerűen a kráter központi csúcsa, hanem a belső területére lerakódott, majd részben lepusztult vastag üledékes képződmény maradéka. Alsó része idős, agyagásványos kőzeteket tartalmaz a bolygó korai meleg időszakából, míg magasabban hidegebb és savas kémhatású vizekből kivált szulfátos üledékek sorakoznak. A hegy egy történelemkönyv egymáson fekvő lapjaihoz hasonlóan tartalmaz információkat a bolygó fejlődésének hosszú időszakáról. A tervezett leszállóhely a hatalmas üledékes hegy mellett, a kráter sima peremvidékén fekszik, ahova a kráterperemről egykor folyók terítettek hordalékot. A terv alapján itt landol a Curiosity, és innen mászik fel egy lankás szakaszon a kiemelkedésre, miközben sorra vizsgálja az eltérő időszakban és körülmények között lerakódott üledék anyagát.

Melyek a rover legfontosabb céljai?

Sokféle és összetett kutatómunkát végez majd az űreszköz. Ezek közül talán a legfontosabbak a Földihez hasonló élet szempontjából elengedhetetlen kémiai elemek keresése, a Mars fejlődéstörténetének és a felszíni sugárzási viszonyainak jobb megismerése.

A leszállóhely a Gale-kráterben (ellipszis) és a központi üledékes kiemelkedés (kép alsó felén)

Milyen új ismereteket adhat nekünk a Curiosity?

A rover mérései közelebb vihetnek bennünket annak megismeréséhez, pontosan milyen viszonyok uralkodtak egykor a vörös bolygón. Különféle megfigyelések alapján a Marson a múltban, főleg korai, kezdeti időszakában a jelenleginél kellemesebb viszonyok, magasabb hőmérséklet, vastagabb légkör, sugárzásoktól védő mágneses tér és folyékony víz is lehetett. Ennek nyomait fogja az MSL vizsgálni olyan szempontból, hogy mennyire kedvezett az ősi Mars az általunk ismert életnek.

Hogyan keres egykori életnyomokat az MSL?

Bár a Curiosity fő célja a marsi környezet lakhatóságának, illetve az ebből a szempontból fontos tényezők időbeli változásainak a megértése, fő célja nem közvetlenül az aktív élet keresése - noha elméletileg közvetlenül is kimutathat egykori életnyomokat. A legidősebb földi biogén eredetű képződmények izotópanomáliák. Itt említhetők még a sztromatolitok, amelyek élettevékenység morfológiai nyomaként maradtak fent, illetve a különféle mikrofosszíliák. Az egykori életnyomok azonosítása még a Földön is nehéz, ennek megfelelően a Mars esetében sem várható, hogy könnyen egyértelmű eredmény születik. A szakemberek ezért sok oldalról igyekeznek alátámasztani majd az esetleg megfigyelt érdekes objektumok biogén eredetét. Fontos lehet olyan ásványok vagy elemösszetétel azonosítása, amelyek abiogén úton nehezen jönnek létre. Szintén kiemelt témakör a Földön megfigyelt, biogén eredetűhöz hasonló dúsulás megfigyelése a szénizotópoknál, avagy élettevékenység segítségével képződő, úgynevezett nem egyensúlyi ásványtársulások azonosítása. Magának a metánnak a vizsgálata is támpontot adhat, amiben izotópdúsulást keres majd a szonda - igaz, ennek a gáznak a koncentrációja nagyon alacsony ma a légkörében.

A Curiosity rover a leszállóegység belsejébe rögzítve. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, Glen Benson)

Mennyi a rover maximális sebessége?

Az MSL-nek 4 centiméter/másodperc a végsebessége. Ez földi viszonylatban kis értéknek számít, hiszen lassan sétálva is gyorsabbak vagyunk, azonban a Mars felszínén a korábbi járművek maximális sebességéhez közeli. A MER rovereknél elméletileg 5 centiméter/másodpercvolt a végsebesség. A valódi haladás szempontjából azonban nem a végsebesség, hanem a szonda önállósága a fontos. Ha megfelelően gyorsan tud döntéseket hozni, nagyobb lesz az átlagsebessége, mint ha néha gyorsan menne, de gyakran megállna "gondolkodni".

Miért Curiosity lett a rover neve?

A Mars Science Laboratory elnevezésére a NASA országos pályázatot írt ki, amelyre 9 ezren nyújtottak be javaslatot, és a kansasi Sunflower általános iskola 12 éves diákja, Clara Ma lett a győztes. A lány egy rövid esszével támasztotta alá az általa javasolt nevet, amelyben arról írt: "a kíváncsiság az a szenvedély, amely mozgat bennünket a mindennapokban, azért lettünk felfedezők és tudósok, mert szükségét érezzük, hogy kérdéseket tegyünk fel." A lány jutalomból elutazhatott a kaliforniai Pasadenába, ahol a Jet Propulsion Laboratóriumban ráírhatta nevét az űreszközre.

Rajz a Marson dolgozó új szondáról (NASA)

Mennyibe kerül a teljes küldetés?

A szonda költségvetése mára jelentősen meghaladta a tervezett értéket: 2006-ban, a program indulásakor becsült 0,3 milliárd dollár helyett 2,5 milliárd dollár. Összehasonlításként a Spirit és az Opportunity külön-külön mintegy 300 millió dollárba kerültek.

Mennyi ideig fog üzemelni a rover?

A landolás időpontja 2012 augusztusa. A tervek szerint a Curiosity egy marsi éven keresztül, azaz 687 földi napon át fog működni. Azonban ez csak a minimális tervezett élettartam, ha a rover annyira jól bírja a marsi körülményeket, mint két elődje, a Spirit és az Opportunity, egy helyett kettő vagy akár három marsi évig is üzemelhet - sőt még annál tovább is elképzelhető.