Olcsóbb lehet a bárányhús a Debrecenben megkopasztott birkák miatt

A vágóállatként tenyésztett juhoknál a gyapjú növesztése energiapazarlásnak számít, ráadásul a "megkopasztott" birkák húsa jobb ízű, kevésbé faggyús, mint a gyapjas fajtáké. Debrecenben egy különleges faja létrehozásán dolgoznak, amelynek elterjedése után alacsonyabb lehet a bárányhús ára is.

A jó minőségű birkahús jelenleg sokkal drágábban - akár tízszeresével is - értékesíthető, mint a gyapjú. Ezért fordult a tenyésztők egy részének figyelme a szőrös és a vedlőgyapjas juhok felé. Magyarországon pár éve kezdődtek meg a szőrös juhok tenyésztésével kapcsolatos kutatások Debrecenben. A cél egy stabil állomány létrehozása, amelyből azután kielégíthetnék a hazai és a külföldi tenyészállat keresletet.

Szőrös volt az eredeti

A szőrösség a 12 000 éve háziasított juh őseredeti formája, hiszen vad ősei is ilyenek voltak. A gyapjas mutánsok mintegy hatezer éve történt megjelenése után azonban a szőrös fajták kiszorultak a hidegebb éghajlatú területekről, és csak a trópusokon maradtak fenn.

A Föld házijuh-állományának csak 10 százaléka szőrös juh, de számuk újra növekszik. Az elmúlt évtizedekben Észak-Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Európában is megjelentek új kulturfajták. A trópusi szőrös juhokat egész évben lehet szaporítani, húsuk ízletes, bőrük egyedülálló értéket képvisel.

A szőrös juh kitűnő vágóállat

A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának Állattenyésztési telepén 2005 elején kezdték meg a szőrös juhok tartását és tenyésztését. A szakmai munkát irányító Jávor András professzor az [origo] kérdésére elmondta, hogy noha a gyapjú pótolhatatlan és értékes alapanyag, a világpiaci ára meglehetősen ingadozó. Egy anyajuhról 3-5 kilogramm gyapjút lehet lenyírni, amelyért jelenleg körülbelül összesen 500-1200 forintot kaphat a tenyésztő. Ezzel szemben az élő bárány egy kilójáért akár 1000 forintot is adnak a kereskedők. A húsáért értékesítésre szánt 30 kilogrammos állat tehát sokkal több hasznot hajt, mintha a gyapjáért tenyésztenék.

A vágóállatként tenyésztett juhoknál a gyapjú növesztése "energiapazarlásnak" számít, ráadásul a szőrös juhok húsa jobb ízű, kevésbé faggyús, mint a gyapjas fajtáké. Ezért kezdték a debreceni kutatók a szőrös juhok magyarországi meghonosításával kapcsolatos kutatásokat. Jávor elmondta, hogy a legígéretesebb szőrös fajta az úgynevezett dorper, amelyből már több ezer egyed él külföldön különböző tenyészetekben. Itthon számuk a keresztezettekkel együtt több százra tehető.

Fehér dorper juhok. A képre kattintva galéria nyílik

Jávor elmondta: a telepen élő populáció a fajta bemutatására és a népszerűsítésére elegendő, de stabil, meghatározó tenyésztési szerephez kevés. A professzor bízik abban, hogy a Mosonmagyaróváron, Pécs mellett, Edelényben, valamint Debrecenben két helyen működő kihelyezett tenyészetek segítségével sikerül az állományt ezres nagyságrendűre növelni, amely már stabil reprezentatív tenyészetnek tekinthető.

Míg Magyarországon nem túl népszerű a birkahús, addig Nyugat-Európában nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Magyarország egy főre eső birkahúsfogyasztása évente 30-40 dekagramm, ami Jávor szerint csak egy adag birkapörkölthöz is alig elegendő, addig a franciák évi 14 kilogramm birkahúst fogyasztanak. Náluk és más európai országokban a birkahús igazi ínyencfalatnak számít. Jávor bízik abban, hogy Magyarországon is növekedni fog a kereslet az egészséges és ízletes birkahús iránt, bár széleskörű elterjedését nagymértékben akadályozza a drágasága. (Az üzletekben akár 2500-3500 forintot is elkérhetnek egy kilogramm csontos, de jó minőségű bárányhúsért.)

A szőrös fajták előnyei

A szőrös juhfajtáknak nyírásra és fürösztésre nincs szükségük, a külső élősködők nem nagyon telepednek meg rajtuk. Húsuk hidegen is ízletes, bőrük egyedülálló minőségű, az összes háziállaté közül a legkopásállóbb és külön kategóriát képvisel. Hazai fajtákkal keresztezve a gyapjú mennyisége csökkenthető, majd további tenyésztői munkával (visszakeresztezés és szelekció) a gyapjas fajta vedlővé tehető. A keresztezéssel előállított hibridek minősége jobb, mint a szülőké, a bárányok életképessége kimagasló.

A debreceni telep bejárata

Három fajta kombinációjából születik meg a magyar szőrös juh

A debreceni kutatók tenyésztési célja a három trópusi fajta (szomáli, barbadosi, dorper) fenntartása, állományuk növelése és minőségének javítása. A szomáli juh a mi éghajlatunkon is szőrös, dúsabb rövid téli szőrét tavasszal feltűnés nélkül, szálanként vedli. A barbadosi juhok nagyobb része télen gyapjassá válik, de legtöbbjük azt a nyár elejéig levedli. A Dél-Afrikában szomáli és dorset keresztezésből létrehozott és már tízmillót meghaladó egyedszámú dorper juh őshazájában vedlőgyapjas, de Európában többségük nem, vagy csak későn és tökéletlenül vedlik és ezért nyírásra szorul.

Debrecenben megkezdték egy magyar szőrös juhfajta kialakítását is, amelyben egyesítik a szomáli tökéletes szőrösségét, a barbadosi magas ikerellési arányát, jó lábait és a bélférgekkel szembeni ellenálló-képességét a dorper nagyobb méretével, jobb testalakulásával, jobb súlygyarapodásával és súrlókornak ellenálló genetikai jellemzőjével. A 70-100 kilogramm testtömegű, éghajlatunknak megfelelő szőrzetű, tökéletesen vedlő szarvatlan állatokat nem kell majd nyírni.

A "magyar" szőrös juh első példányai. A képre kattintva galéria nyílik

A magyar szőrösjuh-tenyésztés története Debrecenben

Kovács András professzor - a fajta "kitalálója", Debreceni Egyetem, ATC, Állattenyésztéstudományi Intézet tanára - és munkatársai egymás közötti keresztezéseikből kezdték meg Debrecenben a leendő magyar szőrös juhfajta kialakítását, amelyben egyesítik a szomáli tökéletes szőrösségét, a barbadosi magas ikerellési arányát, jó lábait és bélféreg-rezisztenciáját a dorper nagyobb méretével, jobb testalakulásával, jobb súlygyarapodásával és súrlókor-rezisztens prion-genotípusával.

Debrecenben már gyapjas x szőrös (bábolna tetra x kameruni, merinó x szomáli, merinó x barbadosi és brit tejelőjuh x muflon) keresztezett juhok is vannak. Feltűnő a szőrös és a keresztezett bárányok kimagasló életképessége. A fajtatiszta és a keresztezett juhok száma már meghaladja a kétszázat és ezt tenyésztés és további importok révén növelni kívánják, mondta Jávor András professzor ( képen), a szakmai munka irányítója.

A kutatók a közelmúltban Svájcból dorper juhokat, Kanadából pedig mélyhűtött fehér dorper spermát és embriókat importáltak. Az embriók beültetését és a mesterséges termékenyítést Vass Nóra állatorvos végzi, a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karának tanszékvezető professzora, Dr. Cseh Sándor irányításával.

Oláh János tudományos munkatárs elmondta, hogy a világszerte erősen terjedő dorper és fehér dorper fajták honosítása és hazai elterjesztése is céljuk, míg a szomálit és a barbadosit csak kisebb egyedszámban tartják fenn. A már említett leendő húshasznú magyar szőrös juhfajta mellett a cigája, lacaune és brit tejelőjuh fajták dorperrrel, illetve fehér dorperrel történő keresztezésével az idén a tejelő fajták gyapjatlanítását is megkezdték, mely a több gén által meghatározott szőrösség/gyapjasság intermedier öröklésmenete miatt a keresztezések után szelekcióval kell, hogy folytatódjék.