A Földnek mindig van egy második holdja is

A földközeli égitestek vizsgálata alapján a Föld rendszeresen befoghat kisbolygókat, és mindig van legalább egy további holdja a Holdon kívül.

Rejtélyesnek tűnő objektumot fedeztek fel 2006-ban a Föld körül. Az első vizsgálatok alapján egy Saturn V hordozórakéta kiégett fokozatának gondolták. Később azonban kiderült, hogy a 2006 RH120 jelzéssel ellátott test természetes eredetű, és egy néhány méteres, fényes felszínű kisbolygó.

A kisbolygót 2006 szeptemberében fogta be a Föld gravitációs tere, és 2007 júliusáig keringett körülöttünk, második természetes holdként. Ez az első ilyen ismert égitest.Egy a napokban megjelent tanulmány szerint azonban számos további ilyen objektumnak kell léteznie. Mikael Granvik és kollégái (University of Hawaii) azt modellezték, hogyan foghat be a Föld-Hold-rendszer földközeli kisbolygókat, és meddig maradhatnak ezek Föld körüli pályán.

Eredményeik szerint mindig kell lennie legalább egy további holdnak a Föld körül. Ezek a körülbelül egyméteres objektumok három keringést végeznek nagyjából 10 hónap alatt, aztán "itthagynak" bennünket.

Ha felfedezésekkel is sikerül megerősíteni a számításokat (ami az égitestek kis mérete miatt sem lesz egyszerű), akkor felmerül annak lehetősége, hogy a kisbolygókra tervezett emberes küldetéseket ne a mély űrben, hanem "itthon", bolygónk mellett hajtsák végre a jövőben.

A cikk elérhetősége: The Population Of Natural Earth Satellites

Forrás: Cornell University