Átalakul a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózata

Elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése az MTA kutatóintézeti hálózatának átszervezéséről szóló előterjesztést hétfőn Budapesten. A kimagasló teljesítményt nyújtó iskolateremtő tudósok köré szerveződő kutatócsoportoké lesz a kulcsszerep az MTA új intézményrendszerében.

Elfogadták az MTA kutatóintézeti hálózatának átszervezéséről szóló előterjesztést

Az előterjesztést a jelenlévő 427 akadémikus és köztestületi tag közül 323-an támogatták. A dokumentum rámutat: az akadémiai kutatóintézet-hálózat jelenlegi szerkezetében eljutott teljesítőképessége határához és nem tud megfelelni a jövő versenyképességi követelményeinek. Infrastruktúrája rohamosan értéktelenedik, utánpótlása nem biztosított, szerkezete nem felel meg a tudományos kutatások modern követelményeinek. A hazai tudományos publikációk "tendenciaadatai" az elmúlt néhány évben egyre inkább lemaradtak a régió többi országához képest. A megújítás céljait ismertetve a dokumentum hangsúlyozza: a hazai kutatási hagyományokra építve a nemzetközi kutatási térben is számottevő, méretében és szolgáltatásaiban is versenyképes, eredményes alap- és alkalmazott kutatással foglalkozó kutatóintézet-hálózatot alakítanak ki.

A személyi, infrastrukturális és pénzügyi erőforrások hatékony felhasználásával és a szétaprózottság felszámolásával eredményesebben működtethető új intézményi szerkezetet alakítanak ki a kutatási műhelyek autonómiáját és tudományos kiválóságát megőrzésével. "Csak több száz fős kutatóközpontokban jöhet létre az a kritikus tömeg, amely a nemzetközi pályázati térben is versenyképes kutatócsoportok számára biztosítja az együttműködéshez szükséges tudáskomponenseket, erősíti az intézményhálózat konzorciumalkotó képességét és a pályázati eredményességet" - emeli ki a dokumentum.

A jelenlegi 38 kutatóintézetből és 2 kutatóközpontból álló hálózat helyett 2012-től 5 kutatóintézet és 10 kutatóközpont működik majd. Változatlan formában működik tovább a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, az Atommagkutató Intézet, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet és a Nyelvtudományi Intézet, valamint a Szegedi Biológiai Központ. Harminchárom intézetből és a Kémiai Kutatóközpontból összesen 9 új kutatóközpont alakul ki. Nagyobb méretüknek köszönhetően ezek a kutatóintézeteknél alkalmasabbak "koncentrált és multidiszciplináris kutatások végzésére".

A dokumentum kitér arra, hogy a szervezeti integrációt követően megkezdődik a "fizikai kapacitások, létesítmények korszerűsítése". Az épületek "többsége kutatóintézeti célokra nem alkalmas, drágán üzemeltethető" ingatlan, ezért az új intézményrendszer kutatási infrastruktúrájának megújítására van szükség. A versenyképesség növelésére irányuló törekvések legfontosabb eleme, hogy az intézményrendszerben kulcsszerepük lesz a kimagasló teljesítményt nyújtó, iskolateremtő tudósok köré szerveződő kutatócsoportoknak. A megújult intézményi struktúrában a kutatásvezetők lehetnek a motorjai annak, hogy "az elért mérhető tudományos teljesítmény, a kutatói eredményesség és a kiválóság teremtsen hosszú távú tudományos kilátásokat."

Szorosabb együttműködést terveznek kialakítani az akadémiai és a felsőoktatási kutatóhálózatok között, a meglévő adminisztrációs korlátok megszüntetésével, a támogatott egyetemi akadémiai kutatócsoportok hatékonyabb működtetésével, közös infrastrukturális fejlesztésekkel. Az alapfeladatok ellátásán túl a program célként fogalmazza meg, hogy az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek - akár partnerként, akár versenytársként - a korábbi időszaknál jobb esélyekkel vehessenek részt a hazai és európai kutatási tér munkájában.

"Kiemelt feladat a tudatos és szervezett megjelenés az uniós kutatás-fejlesztési és innovációs területen. A jelenlegi elaprózott, jellemzően egy-egy intézmény vagy témavezető kutató által menedzselt, többnyire alvállalkozói típusú részvétel helyett stratégiailag és kapacitásait tekintve összehangolt, tudatos és célzott pályázati menedzsmenttel tervezzük az akadémiai kutatóintézet-hálózat megjelenését az Unió K+F projektjeiben" - emeli ki a dokumentum.

Összevonják az MTA nem kutatói körbe tartozó igazgatási és háttérintézményeit

A Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatának megújítása nem képzelhető el a nem kutatóintézeti körbe tartozó intézményeinek az új struktúrához igazodó átalakítása nélkül, ennek értelmében a jelenlegi 18 önálló költségvetési szerv helyett januártól csupán 8 működik - döntött az MTA hétfőn, 182., rendkívüli közgyűlésén.

Az előterjesztést Pálinkás József, az MTA elnöke ismertette. Mint kifejtette, az átalakítás célja, hogy az igazgatási egységek és a tág értelemben vett háttérintézmények (a vagyon- és létesítménygazdálkodás, köztestületi feladatszervezés, adatbázis-kezelés és minden egyéb szolgáltatótevékenységet folytató szervezet) racionálisabban, kisebb költséggel működjenek. Meg kell állítani azt az évek óta tartó folyamatot, hogy ezen intézményi kör a költségvetési források egyre növekvő hányadát használja fel.

"Olyan intézményi és szervezeti struktúra kialakítása a cél, amely illeszkedik a megújuló kutatóintézet-hálózathoz. Követelmény, hogy az átalakítás csökkentse az adminisztratív működési költségeket, lehetővé téve, hogy a kutatóintézetekben zajló hasonló költségcsökkentéssel együtt ellensúlyozzuk az éves költségvetésben épülő kormányzati elvonásokat. Ennek eredményeként a kutatóintézetek alaptevékenységét szolgáló támogatás, ezáltal a kutatói létszám és kapacitás nem csökken" - emelte ki Pálinkás József. A tervezett intézkedések közé tartozik a jelenleg 5 önálló költségvetési szervként működő területi akadémiai bizottság integrálása. A területi akadémiai bizottságok jogállása és feladatai nem változnak, a gazdálkodás és az adminisztráció egységesítése viszont javítja az intézmény hatékonyságát, az integrációtól éves szinten 25 millió forintos költségmegtakarítást várnak. Átalakítják az MTA Kutatásszervezési Intézetét (KSZI), amely a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázist működteti, tudományelemzési feladatokat lát el, valamint üzemelteti az akadémiai köztestületi adatbázist. Az intézet költségvetési szervként megszűnik, feladatainak többségét általános jogutódként az MTA Könyvtára, egy részét pedig az MTA Titkársága veszi át. Az átalakítás éves szinten 60 millió forintos megtakarítást jelent. Az MTA Titkárságának átszervezése mintegy 30 millió forintos megtakarítást eredményez.

Integrálják a jelenleg önálló költségvetési szervként, 6 telephelyen működő 5 akadémiai üdülőt, és budapesti székhellyel létrehozzák az MTA Üdülési Központot. Az átszervezés várható megtakarítása 20 millió forint. Egyéb intézmények átszervezése 35 millió forintos megtakarítást eredményez, összességében a tervezet 170 millió forintos költségcsökkenéssel számol.

Az Akadémia ugyanakkor "fontos feladatának gondolja az átalakulással együtt járó foglalkoztatási feszültségek csökkentését. Ágazati érdek, hogy a megszűnő munkakörök munkavállalóit az akadémiai intézményrendszeren belül más helyen, más munkakörben foglalkoztassuk, illetve segítsünk abban, hogy az érintettek elhelyezkedhessenek a közszféra más szervezeteinél. Ennek érdekében létrehozunk egy adatbázist, amelyben naprakészen nyilvántartjuk az MTA hálózatában lévő üres vagy megüresedő munkaköröket" - emelte ki Pálinkás József.

Az előterjesztést 365 igennel, 45 nemmel fogadta el a közgyűlés. Módosította a közgyűlés az MTA Alapszabályát és Ügyrendjét, összhangba hozva azokat a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény 2009-es módosításával. A módosítások többségét a jogi személyiségű szervezeti egységek megszüntetése, megújítása, az akadémiai tudományos bizottságok átalakítása indokolta. Az alapszabály-módosítást 366 igennel és 44 nemmel, az ügyrendét pedig 362 igennel és 48 ellenszavazattal fogadta el a közgyűlés. A rendkívüli közgyűlés Palkovits Miklós, az MTA Doktori Tanácsa elnökének előterjesztésében elfogadta az MTA doktori szabályzatának módosítását is, amely szerint egyebek közt jelentősen megváltozik az inter- és multidiszciplináris doktori dolgozatok bírálata. Az eddigi szabályzat ugyanis nem rendelkezett kielégítően az interdiszciplináris pályázatok eljárásrendjéről, ami az elmúlt három év során gondot okozott a gyakorlatban. Az előterjesztést 362 igennel és 39 ellenszavazattal fogadta el a közgyűlés.