Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban

Vágólapra másolva!

Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A gyöngyösiek az elsők között repültek Kolontárnál, és az USA is hívta őket a Mexikói-öböl fölé.

Simon Tamás

Vágólapra másolva!

magyar kutatók ENSZ Károly Róbert Főiskola távérzékelés katasztrófák

A kolontári vörösiszapömlés után néhány nappal repülőre szálltak a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola távérzékeléssel foglalkozó szakemberei. A repülőgépbe beépített hiperspektrális kamerájukkal és egy korszerű lézerszkennerrel (LIDAR), saját költségen, teljes körűen felmérték az esemény utáni helyszínt. Aztán - amire korábban nem volt példa - az adatokat ingyen átadták a Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak, ami nagy segítséget jelentett a katasztrófa utáni közvetlen kockázatértékelésben, valamint a későbbi kármentesítésben. Egy évre rá újra elvégezték a terület felmérését is. "Az eredmény szinte hihetetlen volt, a teljes területet sikerült megtisztítani a vörösiszaptól" - mondja dr. Bíró Tibor, a Károly Róbert Főiskola dékánja, aki az [origo]-nak is elküldte a képeket:

A devecseri kastélypark és környezte a katasztrófa idején és a kármentesítés után

Az USA-ban történt olajkatasztrófa felmérésében is részt vettek

A gyöngyösiek nem csak ezzel vívtak ki nagyon komoly elismerést a szakmán belül. A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa után az amerikai hatóságok felkérésére részt vettek a szennyezett terület felmérésében és az adatok kiértékelésében.

Miért kérik egy magyar kisváros főiskolájának segítséget az USA-ban? A Károly Róbert Főiskolán évek óta fejlesztik a távérzékelési tevékenységet. A repülőgépekről végzett úgynevezett hiperspektrális mérésekre szakosodtak, ami világviszonylatban is ritkának számít. Nem hagyományos légi fotókat készítenek, hanem olyan felvételeket, amelyekből sokkal több információ nyerhető ki (részletesen lásd második keretes írásunkban). "Egy szűk szakmai körhöz tartozunk, ott vagyunk a konferenciákon, vannak referenciáink és jó projektjeink, köztük speciális katonai megbízások is" - mondja a dékán.

Erről a speciálisan átalakított repülőgépről végzik a méréseket

Meghívás az elitklubba

Bár a munkát annak idején a mezőgazdaság támogatásának céljából kezdték el, amint a fenti két példa is mutatja, tevékenységük jól hasznosítható a katasztrófavédelemben. Ez az oka annak, hogy az ENSZ meghívta a magyar műhelyt egy olyan "elitklubba", amelyben összesen 12 szervezet van az egész világon - az egyik február 7-től hivatalosan is Gyöngyösön.

Az ENSZ Közgyűlése 2006 decemberében határozta el az UN SPIDER program elindítását. Ennek keretében regionális hivatalokat (Regional Support Office) hoznak létre, amelyek távérzékelési eszközökkel támogatják a katasztrófavédelmet és a vészhelyzetek kezelését. A világ 12. hivatala Gyöngyösön, a Károly Róbert Főiskolán létesül. A hivatal létesítését az ENSZ Közgyűlés felhívására Magyarország kormánya ajánlotta fel.

"Komoly elismerés az ENSZ védőernyője alatt dolgozni. Bár félig-meddig karitatív jellegű lesz a munkánk, ez presztízskérdés számunkra" - mondja Bíró Tibor. A hivatal szakemberei az ENSZ égisze alatt bárhol bevethetők a világban. A hivatal távérzékelési eszközökkel és módszerekkel támogatja valamennyi tagállam, különösen a fejlődő országok katasztrófavédelmi tevékenységét (hurrikánok, árvizek, erdőtüzek, tengeri balesetek, földrengések, nukleáris balesetek stb. esetén).

Ha épp nincs katasztrófahelyzet, akkor is lesz munka bőven. Alapfeladatuk az, hogy segítsék a műholdképek értelmezését, vagyis azt, hogy a műholdas adatokból több információt nyerhessenek ki az elemzők. Ezért mostantól hozzáférnek a NASA képadatbázisához is, és főleg a fejlődő országok vegetációtérképeire összpontosítanak.

Bíró Tibor szerint óriási lesz az oktatási haszon: a környezetgazdálkodási agrármérnök szak hallgatói úgy szerezhetnek piacképes tudást, hogy közben ENSZ-programokban vesznek részt, és nemzetközi karriert építenek már a főiskolai évek alatt.

Hiperspektrális távérzékelés

A távérzékeléssel lehetőségünk nyílik a hagyományos pontszerű földi mintavételi adatok mellett (helyett) nagy területekről egyidejűleg információt nyerni. A távérzékelési technikák ereje abban rejlik, hogy képesek a környezeti paraméterek gyors térbeli és időbeli értékelésére olyan területeken is, ahol a terepi felvételezés nem vagy csak nagy erőforrások alkalmazásával lehetne kivitelezhető. A Károly Róbert Főiskola több különböző működési elvű szenzor integrációjával olyan légi távérzékelő rendszert alkalmaz, amellyel különböző környezeti jelenségek egy idejű megfigyelésre is alkalmas. A légi távérzékelés előnye, hogy a kisebb repülési magassággal nagyobb terepi felbontás érhető el, és a felhasználói igények szerint speciálisan programozható. A repülőgépeken elhelyezett szenzorokkal akár 10 cm terepi felbontás is elérhető. A szenzorok egy része passzív, azaz a felszínről visszavert elektromágneses sugárzást méri (hiperspektrális szenzor, középformátumú kamera) míg az aktív rendszerek (LIDAR) saját energiaforrással rendelkeznek.

A hiperspektrális szenzorok legfontosabb elemei a spektrográfok, amelyek az optikai résen beérkező elektromágneses hullámokat prizmák és optikai rács segítségével felbontják különböző hullámhosszú sávokra. Az AISA hiperspektrális képalkotó rendszer a látható, közeli infravörös, valamint a rövidhullámú infravörös tartományban (400-2450 nm) készít felvételeket. Az adatok nagy információtartalmúak, az optikai tartományban a csatornák keskenysávúak, és folyamatos spektrumot tartalmaznak. Egy-egy felvétel akár 100 vagy több száz csatornát is tartalmazhat, szemben a multispektrális adatok általában 4-8 csatornájával. Így egy ilyen felvétel olyan anyagi vagy biofizikai tulajdonságok meghatározására is alkalmas lehet, ami a hagyományos légi felvételekből nem lehetséges (például felszíni víz klorofilltartalma). Napjainkban a hiperspektrális légi felvételezés egyre szélesebb gyakorlati felhasználásai jelentek meg a botanikai, mezőgazdasági, környezetvédelmi, katonai, katasztrófavédelmi és egyéb részletes környezeti adatokat igénylő területeken.