Jóval nagyobb lesz a Masat-2

A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.

Az első magyar műhold, a Masat-1 hétfő délelőtt 11 órakor startolt Francia-Guyanából az új európai Vega hordozórakétán. Horváth Gyula, a Masat-1 projektmenedzsere az [origo]-nak elmondta: a küldetés a tervek szerint, sikeresen zajlik. Az eddig leküldött telemetriai adatok alapján a fedélzeti rendszerek megfelelően működnek,a fedélzeti áramkörök hőmérséklete 25-33 Celsius-fok körüli. A szakember nagy eredménynek tartja, hogy a rádióamatőröket nagy számban sikerült megnyerni a programnak: az első napon körülbelül annyi adat érkezett tőlük, mint amennyit a program hivatalos vevőállomásai fogtak.

A Masat-1 mellett több apró műhold is feljutott az űrbe hétfőn a Vegán, köztük a Goliat nevű román űreszköz. Ez 3 megapixeles kamerájával a Föld felszínét fotózza, valamint a mikrometeoritok térbeli gyakoriságát és a sugárzásokat vizsgálja a Föld körül. PW-Sat 1 néven startolt az első lengyel műhold, amely a küldetés végén napvitorlát nyit, és ennek hatására lefékeződik. Küldetése során a használaton kívüli műholdak célzott eltávolítását tesztelik. A volt szocialista országok közül eddig csak Csehországnak volt saját műholdja, a Mimosa nevű űreszköz azonban a start után meghibásodott.

Horváth elmondta: a Masat-1 egy hosszú távú program első lépése lehet. Fejben már létezik terv a Masat-2-re, és a megfelelő feltételek esetén már 2012 második felében megkezdődhet a tervezése. A Masat-2 két-háromszor lehet majd nagyobb a Masat-1-nél. Máris több hazai kutatóintézet érdeklődött, hogy elhelyezhet-e műszereket a fedélzeten. Végül a Masat-3 már egy igazi, nagy műhold lehetne, az ESA-val való együttműködésben.

Mostantól rendszeresen kommunikálnak a magyar szakemberek a Masat-1-gyel, miközben az időnként elhalad felettünk. Mint arról Gschwindt András, a projekt vezetője beszámolt, a műhold jelenleg elnyúlt pályán kering a Föld körül, amelyen bolygónktól mért távolsága 300 és 1300 kilométer között változik.

Siker Magyarországnak

Horvai Ferenc, a Magyar Űrkutatási Iroda munkatársa az [origo]-nak elmondta: a nemzetközi érdeklődés szempontjából szerencsés helyzet volt, hogy a Vega hordozórakétán startolt a Masat-1. Ez a rakéta Európában egy hiánypótló típusú hordozóeszköz, eddig ugyanis nem volt olyan rakéta, amely gazdaságosan tudott volna kistömegű műholdakat felbocsátani. Korábban az európai cégek a kisebb műholdak startjához kontinensen kívüli űrügynökséget kerestek - de ezentúl erre nem lesz szükség. A Vega indítását övező nagy figyelem révén az első magyar műholddal is sokan megismerkedtek.

Film az indulás pillanatairól (ESA)

Horvai szerint a Masat-1 jól érzékelteti Magyarország innovációs potenciálját: míg a szomszédos államokban az űriparnak csak egy-egy szegmense van jelen fejlett formában, addig Magyarországon a teljes vertikumot képviselik a képzett szakemberek.

Mit csinál a Masat-1 a következő napokban?

Az űreszköz jelenleg a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat gyűjti, amelyeket a műholdat készítő BME-s csapat által erre a célra kialakított földi vevőállomásra továbbít.

A Vega hordozórakéta startjának fázisai. Az utolsó, 15-ös fázis jelzi a Masat-1 és a többi apró műhold leválását (ESA - J. Huart)

A műhold legalább három hétig üzemel, de akár több évig is működőképes lehet, miközben folyamatosan sugározza állapotával kapcsolatos adatokat. Jelenleg a várakozásoknak megfelelő formában van, akkummulátorai teljesen feltöltött állapotban üzemelnek. A Masat-1 több érdekes technológiai kísérletet is végez működése során. Ezek egyike egy félaktív mágneses stabilizáló rendszert, amelynek segítségével a tervek alapján a Földről távirányítással lehet a Masat-1 helyzetét befolyásolni.

A Masat első rádióadásának helye. Itt kapcsolódott be automatikusan a rendszer, még távol Magyarországtól

Az üzemelésen túl az egyik fontos kérdés, hogy sikerül-e a műholdat az elektromosan feltöltött fémrúd és a földi mágneses tér segítségével a térben stabilizálni. A hajtómű nélküli stabilizálás lehetősége érdekes újítás lehet a jövőre nézve. Emellett fontos, hogy kiderüljön, a vákuumban, erős sugárzások és szélsőéges hőingadozások közepette üzemelő műhold elektronikája megfelelően működik-e.

A műholdnak a Föld felszínére vetített útvonalai közül három (piros ívek), a sikeres észlelések helyszíneivel együtt

Az első magyar műhold elkészítése nem volt egyszerű. Mint azt Horváth Gyula az [origo]-nak korábban elmondta: a technikai nehézségek mellett a legnagyobb problémát az anyagi források előteremtése jelentette. A szponzorok az alkatrészek egy részét támogatásként adták, vagy anyagi fedezetet nyújtottak ezek beszerzésére, a részegységek gyártatására. A munkát a fejlesztésbe a csapattagok tették bele ellentételezés nélkül - a Masat-1 kifejlesztése megközelítőleg 56 000 mérnökórát vett igénybe.