Megkezdődött a NASA magaslégköri rakétakísérlete

Kedden egyszerre öt rakéta indult a száz kilométeres magasságú légköri zóna, a világűr határvidékének vizsgálatára. Rendkívül erős szelekre, ismeretlen elektromos folyamatokra és légköri áramlásokra vadásznak a kutatók.

Kedd, hazai idő szerint 13 óra

Közölték az első képeket a kísérletről:

Forrás: flickr.com

Három elnyúlt felhő képe, amelyek közül az első kettő egymáshoz hasonló, furcsán csavarodó képet mutat (flickr.com)

Forrás: Ed Klein, twitter.com

Ed Klein fotója két felhőről (twitter.com)

Korábbi információk

A Föld felszíne felett száz kilométerrel húzódó zónában már rendkívül ritka a légkör anyaga, de azért ahhoz még elég sűrű, hogy az itt keringő műholdakat a súrlódás révén lefékezze, amitől azok a légkörbe hullanak. A ritka gázanyag itt igen gyorsan áramlik, sebessége 300 és 500 kilométer/óra körüli.

A légköri kutatóballonoknak túl magas, a műholdaknak viszont túl alacsony régióról keveset tudnak a kutatók. Ezt a termoszférának is nevezett térséget vizsgálja a NASA öt felsőlégköri rakétával, amelyek március 27-én, magyar idő szerint 11 óra körül indultak el. Az ilyen kisebb rakéták nem érik el az első kozmikus sebességet, tehát nem állnak Föld körüli pályára. Ugyanakkor igen magasra emelkednek (majd onnan visszazuhannak), és sok érdekes vizsgálatot végezhetnek. Az ATREX (Anomalous Transport Rocket Experiment) nevű program rakétái csak néhány percig üzemelnek majd.

Forrás: NASA

A rakéták útvonala "felülnézetből" (NASA)

A rakéták a tervezett magasság elérésekor trimetil-aluminium (TMA) nevű anyagot bocsájtanak ki magukból, amely kiterjedt felhőket alkot a ritka térségben. Alakját, mozgási irányát és sebességét az ott zajló folyamatok befolyásolják. A felhők torzulása és viselkedése részben hasonló a fényesebb meteorok útvonala mentén maradó, halványan derengő nyomok viselkedéséhez.

Az eltérő rakéták más-más magasságban lövellik ki magukból az anyagot, így az Atlanti-óceán felett 80 és 150 kilométer közötti magasságban öt felhő keletkezik majd. Ezek együttes elemzésével az eltérő magassági szintekben fellépő szelek hatását vizsgálják, miközben a becslések alapján közel 20 percen keresztül látszanak majd. A felhők sodródását és alakváltozását a Föld felszínén elhelyezett kamerákkal követik, emellett a rakéták érzékelőikkel mérik a felsőlégkör sűrűségét és hőmérsékletet is.

Kövesse az interneten a rakétákat!

Az alábbi oldalakon követhetjük a kutatóprogram állását:

• Élő webcast
• Twitteren azonnali infromációkkal
• Google Earth KMZ file a rakéták követéséhez

A kutatóprogram célja a magas térségben jellemző erős szelek feltérképezése, valamint annak megállapítása, hogy az ott zajló folyamatok a bolygónkat övező elektormos áramokra miként hatnak. A várakozások alapján kiderülhet, hogy lamináris jellegű, azaz a felszínnel párhuzamos, sík felületek mentén áramlik a gáz, vagy függőlegesen is erős örvények lépnek fel benne. Ezek jellege a felsőlégköri elektromos folyamatokra utal, és a Föld forgásának következményei is érdekes vizsgálatokra adnak lehetőséget.

Forrás: NASA

Az egyes rakéták eltérő magasságokat vizsgának majd. A parabola alakú pályák tetőpontján bocsájtják ki magukból a felhők nyomjelző anyagát (NASA)

A kutatás annak a jobb megértésében is segíthet, hogy például a Nap koronakitöréseinek részecskéi a térségbe érkezve miként tehetnek kárt az ott keringő műholdakban, valamint hogyan állnak elő a zavarok a földi rádiókommunikációban, a szintén az ott zajló részecskeáramlási, valamint elektromos folyamatok révén.

Film az ATREX küldetésről (NASA)