A feltételezések szerint a cseh Érchegység egyik bányájában tárolhatták a nácik a Budapestről elrabolt műkincseket. A legvalószínűbb helyszín egy régi ezüstbánya, ahol a festmények mellett szobrok, szőnyegek és faliszőnyegek lehetnek. A festmények és a többi tárgy egykor Hatvany Ferenc báró tulajdonában voltak, aki híres gyáriparos és műpártoló volt. Körülbelül 250 és 500 közé becslik azoknak a műkincseknek a számát, amelyet Németországba szállíthattak Eichmann utasítására.
A holokauszt egyik legfőbb német végrehajtója 1944-től tartózkodott Magyarországon, és az üldözöttek egy részét, a zsidónak minősített személyek közül a gazdagabbakat megzsarolta. Szabadon engedésükért cserébe vagyontárgyakat követelt tőlük. 400 ezer embert küldött Auschwitzba - írja a Daily Mail - s pontos számokról itthon némi vita folyik, de nagyságrendileg valóban ennyi embert deportáltak Magyarországról.
Most egy bécsi történész, Burkhart List azt állítja, hogy megszerezte azokat a dokumentumokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy a Hatvany-gyűjteményt két földalatti tárolóba szállították az Érchegységben. A dokumentumok a második világháborús német hadsereg, a Wehrmacht iratai közül kerültek elő.
A bécsi kutató a helyi polgármester, az Érchegységben lévő Deutschkatherinenberg első embere, Hans-Peter Haustein által adott engedély birtokában kezdett kincskeresésbe. Egy neutrongenerátorral próbálta megtalálni a hatalmas földalatti termeket. Mintegy ötven-hatvan méterrel a föld felszíne alatt olyan üregeket talált, amelyek mesterségesnek tűnnek, és egyetlen térkép sem tünteti fel őket.
List szerint 1944-45 telén rejtélyes "szupertitkosnak minősített" szállítmány érkezett ide Budapestről. Egy Sonnenhaus nevű épületről van szó, amely a Fortuna elnevezésű bányával közvetlenül szemben állt. Fotókat is talált List, amelyek ezt az épületet ábrázolták, méghozzá SS-alakulatokkal együtt.
Bár eddig csak egy Schmeisser géppuskát, egy náci gázmaszkot és plasztik robbanóanyag detonátort találtak, a kelet-német kisváros polgármestere, a német törvényhozás képviselője bízik benne, hogy mielőbb a kincsek nyomára bukkannak. Haustein szerint nem az a kérdés, hogy mit, hanem, hogy mikor találnak a környéken. A kutatók májusban tervezik, hogy a mélybe szállnak, és megpróbálják felderíteni a titkos üregeket, amelyeket eddig csak radarral tudtak azonosítani.
Az eredetileg akár 750-800 darabosra is tehető Hatvany-gyűjtemény másik része budapesti bankok trezorjában maradt, onnan előbb a német, majd a szovjet csapatok kezébe került. Később egy részüket magyar múzeumokban állították ki. Hatvany Ferencé volt egykor a Népszabadság szerint Courbet Birkózók című képe is, amely a Szépművészeti Múzeumban látható.