Hétfő este még szép lesz a bolygóegyüttállás

Pazar égi látványosságban lehet részünk hétfő este is: a Hold sarlója már a Vénusz és a Jupiter között lesz, keleten pedig jön a Mars és a Szaturnusz. A következő napokban már egyre jobban szétszóródik a szép együttállás.

A Vénusz naplemente után közel egy órával magasan és feltűnően ragyog: -4,4 magnitúdós fényességével könnyen meglepi az utca emberét, sokan nem is gondolják, hogy egy ilyen feltűnő égitest belső bolygószomszédunk lehet.

Forrás: MCSE Jelenségnaptár

Az esti égbolt látványa március 26-án. Három bolygót is megfigyelhetünk (MCSE, Jelenségnaptár)

Hétfő este a keskeny holdsarló is csatlakozik a Vénuszhoz, közel öt holdátmérővel mutatkozik alatta. A Nap által megvilágított keskeny sarlót a Hold halványan derengő, árnyékos fele egészíti ki teljes koronggá - ezt nevezik hamuszürke fénynek. A halvány derengés a Földről a Holdra, majd onnan ismét a Földre szórt napfényt mutatja.

Forrás: JPL, NASA

A bolygók jelenlegi térbeli helyzete a Naprendszerben (JPL, NASA)

Ha a Holdtól jobbra lefelé haladunk közel kétszer annyit, mint az előbb a Vénusz és a Hold között megtettünk, egy másik fényes égitestre akadunk a látóhatárhoz közel. Ez a Jupiter bolygó, amely bár lényegesen nagyobb a Vénusznál, mivel igen messze van tőlünk, halványabbnak látszik.

Forrás: Tóth Tamás, MCSE

Az együttállás vasárnap este Kakucs területéről. Fent a Vénusz, lent a Hold látható - utóbbi ekkor még a Jupiter mellett mutatkozott, míg hétfő este már a Vénuszt közelíti látszólag (Tóth Tamás, MCSE)

Az este folyamán magasra emelkedik a Mars is, amelyet sárgásvörös színe alapján könnyen azonosíthatunk a Leo (Oroszlán) csillagképben. Egészen keleten, sokkal alacsonyabban pedig a Szaturnuszt figyelhetjük meg, amely a Virgo (Szűz) csillagkép alfája, a Spica mellett mutatkozik, attól nem sokkal balra.

Az égbolt a legszebb érdekességeit a sötét egű, városoktól távoli megfigyelőknek tartogatja. Nemcsak a fényes téli csillagképek figyelhetők meg innen, amelyeket korábbi cikkünkben mutattunk be, de a halvány téli Tejút sávja mellett még egy fontos csillagászati objektum azonosítható - az állatövi fény.

A halvány, elnyúlt háromszög alakú, derengő sáv megfigyeléséhez valóban sötét égbolt szükséges, de megfelelő technikával meg is lehet örökíteni. Landy-Gyebnár Mónikának ez március 17-én Tihanyban, a Belső-tó partján sikerült. A kép közepétől enyhén jobbra a fényes Vénusz, alatta pedig a Jupiter látható. Felettük nem sokkal, kicsit balra a Pleiadok (Fiastyúk) nyílt csillaghalmaz azonosítható, míg a kép bal felén az Orion látszik. Az asztrofotósnak egy tűzgömböt is sikerült megörökítenie, a képen ez a jobb alsó sarokban egy csíkként látható.

Forrás: Landy-Gyebnár Mónika, MCSE

Tavaszi látnivalók: a Vénusz, a Jupiter, és halvány állatövi fény. A kép nagyméretű változatnak, illetve magyarázó feliratokkal ellátott változatának letöltése (Landy-Gyebnár Mónika, MCSE)

A fotó legérdekesebb eleme azonban kevésbé feltűnő. Ez az állatövi fény, a Naprendszer fősíkjában húzódó porszemekről visszavert halvány derengés. Ez egy diffúz körvonalú, keskenyedő fénysávként indul a képen a látóhatáron lévő kivilágított háztól balra felfelé, érinti a fősíkban keringő két bolygót is, és nem sokkal a Pleiadokon túl ér véget.

Landy-Gyebnár Mónika az [origo]-nak elmondta, hogy a tavaszi érdekességek egy képen történő megörökítéséhez nem kevés szerencse is kellett: horgászati tilalom miatt a pecások körében oly népszerű tó partján senki nem volt, így a zavaró fényhatások hiányoztak. "Igen tiszta és száraz volt a levegő, így a légkörünk is hozzájárult a fotó elkészültéhez. Ahhoz, hogy magát a tűzgömböt is sikerült lefotózni, már valóban csak a puszta szerencse kellett, hiszen ezek a nagy meteorok nem előrejelezhetőek, felbukkanásukra bármikor lehet számítani az égbolt bármely pontján" - mondta az asztrofotós. A bolygópáros lenyugvását timelapse videón szerette volna megörökíteni, így sötétedést követően, amint az állatövi fény halvány kúpja feltűnt, elindította a sorozatfelvételeket. Alig telt el néhány perc, amikor magyar idő szerint 19:31-kor, az északi ég alján rendkívül fényes, élénk zöld színben pompázó meteor villant, majd egy szempillantás alatt eltűnt a félsziget egyik dombja mögött. A tűzgömb fényességét -5 / -6 magnitúdó körülire lehet becsülni, vagyis az ekkor jól látható Vénusznál sokkal fényesebb volt. A zöld szín a légkörben felizzó meteorban lévő nikkel illetve magnézium hatására látható, s a fényes meteorok esetében gyakori színárnyalat.

Timelapse videó a lenyugvó bolygókról és a tűzgömbről (Landy-Gyebnár Mónika)

A meteort is ábrázoló fotót meglátva csehországi amatőrcsillagászok jelezték, hogy ők is észlelték, s egyiküknél az automata meteorvadász kamerán is megjelent. Egy cseh időjárási webkamerán is látható volt a tűzgömb teljes, tündöklő zöld nyomvonalával - mivel ott nem volt az útban domb, amely elfedte volna a látvány egy részét.