A húsevés miatt születhetett több gyerek

Svéd kutatók szerint a húsevés jelentős szerepet játszott az emberi népesség gyarapodásában és befolyásolta az emberi evolúció alakulását.

Amikor a korai emberek áttértek a húsevésre, a magasabb tápértékű étrend lehetővé tette, hogy az anyák hamarabb fejezzék be a gyermekeik szoptatását, és így több utóduk születhetett. Ennek jelentős hatása lehetett az emberi populációdinamikára és az emberi evolúció menetére, állítják svéd kutatók a PLoS ONE szabad hozzáférésű online folyóirat legújabb számában.

A svédországi Lundi Egyetem kutatói 67 emlősfaj - köztük az ember, emberszabású majmok, egerek és kardszárnyú delfinek - összehasonlításával egyértelmű összefüggést találtak a húsevés és a korábbi elválasztás között. A természetes emberi közösségekben a szoptatás átlagos hossza 2 év 4 hónap. Ez jóval kevesebb még a legközelebbi rokonainknál, a csimpánzoknál megfigyelhető szoptatási időnél is, ami 4-5 év.

"A húsevés lehetővé teszi a szoptatási idő, és ebből következően a szülések közti időszak lerövidítését" - mondta Elia Psouni, a cikk vezető szerzője. "Ez minden bizonnyal igen jelentős hatást gyakorolt az emberi evolúcióra."

Sok kutató próbálta magyarázni a rövidebb szoptatási időszakot a szülői gondoskodással és a családmérettel kapcsolatos társadalmi és viselkedésbeli elméletekkel. Lund csoportja azonban most kimutatta, hogy minden faj fiataljai akkor fejezik be a szopást, amikor agyuk elér egy adott fejlettségi szintet.

A kutatók kimutatták, hogy a húsevők - a magasabb tápértékű élelemnek köszönhetően - korábban érik el ezt a pontot, mint a növényevők vagy a mindenevők. (A kutatók húsevőnek tekintettek minden olyan fajt, amely energiaszükségletének legalább 20 százalékát húsból fedezi.) Ebből következően az ember és a nagy emberszabású majmok között az elválasztásban megfigyelhető nagy időkülönbség egyszerűen abból adódhat, hogy az emberek húsevők, míg a gorillák, orangutánok és csimpánzok növényevők vagy mindenevők.

"A szoptatás és az elválasztás kérdésénél nincs szükség társadalmi vagy kulturális magyarázatra" - mondja Psouni. "Ez a mi fajunknál is egyszerűen biológiai kérdés." A kutatónő hangsúlyozta, hogy eredményeik bepillantást nyújtanak abba, miként járulhatott hozzá a húsevés a korai emberek elterjedéséhez a Földön, de nem mondanak semmit arról, hogy a mai embereknek mit kell vagy nem kell enniük.