Az ősi egyiptomiakról régóta tudják a régészek, hogy időnként használták a koponyalékelésnek (trepanációnak) nevezett eljárást. Egy a múlt század elején végzett núbiai ásatáskor előkerült koponyáról most azt állítja egy amerikai kutató, hogy a rajta lévő lyuk szintén trepanáció eredménye. A lyuk szabályossága miatt korábban valószínűtlennek tartották ezt a lehetőséget.
D. C. Martin antropológus az International Journal of Osteoarchaeology folyóiratban leírja, hogy a lyukat ahhoz hasonló fúróval készíthették az i. e. 2-3. évezredben, amilyet az egyiptomiak használtak a szarkofágok kivájásához. A kutató szerint a lyuk körül megfigyelhető csontosodás arra utal, hogy a koponya tulajdonosa túlélte a beavatkozást, ami egy fegyver ejtette sérülés esetén valószínűtlen lett volna.
A núbiai Kerma királyságból származó lelet azért is különösen érdekes, mert a szakemberek eddig úgy vélték, hogy a núbiaiak "utánozták" ősi riválisaik, az egyiptomiak koponyalékelési szokását. Egyiptomi leleteken azonban eddig még soha nem találtak ilyen tökéletesen kerek, szinte golyó ütötte lyukra emlékeztető léket. Ez arra utal, hogy a núbiaiak egyes területeken technikailag felülmúlhatták az egyiptomiakat.
A koponyalékelés okára egyébként a mai napig nincs egyértelmű magyarázat. Sokan úgy vélik, hogy bizonyos betegségeket vagy harci sérüléseket próbáltak így gyógyítani. Mások azt gondolják, hogy a "rossz szellemet" engedték ki ily módon a koponyából. A beavatkozás viszonylag ritka lehetett, és a kor technikai színvonalát dicséri, hogy a paciensek általában túlélték a műtétet.