A Naprendszer óriáskövülete a Vesta

Közölték az új eredményeket a Vesta-kisbolygóról, amely a bolygóvá válás ősi folyamatának megindulásáról őriz nyomokat. A Vesta több szempontból jobban hasonlít a Föld Holdjára, mint más kisbolygókra.

Közölték az eső összefoglalót a Vesta kisbolygóval kapcsolatos kutatási eredményekről a Science című folyóirat május 10-i számában. A Dawn-űrszonda közel egy éve tanulmányozza az egyik legérdekesebb kisbolygót, az egyedülit az aszteroidák közül, amelynek felszínén egykor vulkánok törtek ki.

Kiderült, hogy a Vesta réteges belső szerkezetű, és mintegy 110 kilométer sugarú, elkülönült vasmagja van. A vasmag kialakulásával együtt intenzív változások zajlottak az égitest belsejében, ennek lehetett az eredménye a bazaltos kőzeteket létrehozó vulkáni aktivitás.

A kráterekkel kapcsolatban azt is megállapították, hogy a déli féltekén található hatalmas kráter (Rheasilvia), amelynek átmérője nem sokkal kisebb, mint az egész kisbolygóé, közel 1 milliárd éves. Ami meglepő, hogy alatta egy hozzá hasonló méretű, még idősebb (közel 2 milliárd éves), Venenia nevre keresztelt óriáskráter található. Ez azért is szokatlan, mert az ilyen nagy becsapódásos medencék viszonylag idősek a Holdon - de eszerint fiatalabbak a Vestán.

A becsapódások miatt felszínre jutott kőzetek elemzésével az égitest belső folyamataiba pillanthattak be a szakemberek. Kiderült, hogy egykor olyan felszín alatti magmaóceán lehetett a Vestában, amilyet a Holdnál is feltételeznek. Ez egy részlegesen olvadt kőzetekből álló réteg, akárcsak a földi aszteonoszféra, amely lehetőséget nyújt a felette lévő rétegek átalakulására, esetleg azok elmozdulására.

A színképi megfigyelések igazolták, hogy a feltételezéseknek megfelelőn a HED jelű meteoritok (a Földre hullott meteoritok kb. 6%-a) valóban a Vesta kisbolygóból robbantak ki. Az égitest felszínének felmérése pedig rámutatott, hogy sok helyen nagyon meredek, néhol közel függőleges sziklafalak is vannak a Vestán.

Film a Vesta kisbolygóról a Dawn-űrszonda felvételei alapján (NASA)

A Vesta tehát sokkal változatosabb és összetettebb égitest, mint azt korábban feltételezték. Az új eredmények alapján a Vesta több szempontból jobban hasonlít a Föld Holdjára, mint más kisbolygókra. Az égitest tehát egy hatalmas fosszíliának is tekinthető a kutatók szerint, amelynek differenciált belső szerkezete van, és a bolygóvá válás ősi folyamatának megindulásáról őriz nyomokat. A Dawn-űrszonda tovább elemzi az égitestet, majd még idén tovább indul a legnagyobb kisbolygó, a Ceres vizsgálatára.

Méret összehasonlítás a Mars és a Merkúr bolygókról, a Föld holdjáról,
valamint a legnagyobb kisbolygóról, a Ceresről és a most vizsgált Vestáról (NASA)