Hatalmas volt a június 10-ei kisbolygó

A korábban becsült kétszerese, egy kilométeres volt a Föld mellett két hete elhaladt test. Becsapódása globális katasztrófát okozott volna.

Kétszer nagyobbnak bizonyult a 2012 LZ1 jelű kisbolygó, mint ahogyan azt először becsülték. Az égitest viszonylag közel jött a Földhöz június 10-én, azonban ekkor is 4-szeres holdtávolságban volt tőlük. Az esemény lehetőséget adott az objektum alapos megfigyelésére.

A kutatók az Areciboban lévő, 300 méter átmérőjű rádiótávcsővel vizsgálták meg az égitestet. A róla visszavert radarjelek alapján az objektumról képet is nyertek (balra), igaz, ezen kevés részlet figyelhető meg.

Fontosabb eredmény volt a méret megállapítása. A hagyományos távcsöves megfigyelések nem képesek felbontani egy ilyen égitestet, tehát az pontszerűnek látszik még a legnagyobb nagyításnál is. Méretét ezért fényességéből becsülik meg, amit pedig a felszíne fényvisszaverő képessége befolyásol - ám utóbbi paraméter elég bizonytalanul ismert. A radaros módszerrel azonban pontosan megállapítható az égitest mérete.

A 2012 LZ1 kisboylgó eszerint közel egy kilométer átmérőjű, nem pedig 500 méteres, mint azt először becsülték. Ez az eltérés főleg akkor jelentős, ha egy esetleges becsapódás következményeit tekintjük. Egy 1000 méteres kisbolygó ugyanis majdnem tízszer akkorát robban, ha becsapódik, mint egy feleakkora - és ennél a méretnél már globális következményekkel számolhatunk. (Ezzel a konkrét égitesttel kapcsolatban viszont jó hír, hogy az előrejelzések alapján a következő 750 évben biztosan nem találja el a Földet.)

A 2012 LZ1 a ráeső fénynek mindössze 2-4%-át veri vissza, tehát lényegesen sötétebb objektum, mint korábban becsülték. Az eredmény alapján elképzelhető, hogy sok apró, földközeli égitest méretét szintén hibásan állapították meg - így az esetleges becsapódások következményének előrejelzése is pontatlan lehet.

A fenti eseménytől függetlenül május 29-én egy másik kisbolygó húzott el a Föld mellett. Ez volt az eddig megfigyelt hatodik legközelebbi ilyen randevú, az égitest mindössze 19 ezer kilométerre volt - ami nem sokkal nagyobb bolygónk átmérőjénél. Ennek az objektumnak a mérete 7 méter lehetett, tehát nem tudná elérni a Föld felszínét, hanem nagy magasságban felrobbanna a légkörben. Jelenleg 1,5 éves keringési időjű pályáján halad, és a számítások alapján nem veszélyezteti a Földet becsapódásával a közeljövőben.

Az ezen az oldalon látható videót a NASA IRTF jelű infravörös távcsövével rögzítették a Hawaii-szigetekről a Föld közelében lehaladó objektumról.

A csillagászok szerint a fenti eredmények jól mutatják, hogy továbbra is szükség van a földközeli kisbolygók felderítését célzó kutatóprogramok fejlesztésére. Sajnos még mindig nincs teljes képünk a veszélyes égitestek számáról, méretéről, és a várható becsapódások jellemzőiről.