Egy elsüllyedt ókori hadihajó újabb titkára derült fény

A pun háborúban elsüllyedt ókori hadihajó újabb titkait fedték fel a Stanfordi Egyetem és a Palermói Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Amerikai Kémiai Társaság folyóiratában tették közzé.

A kutatók Patrick Frank vezetésével a 2300 éve a Földközi-tengerben elsüllyedt hadihajó döfőorrát (rostrum) vizsgálták. A legénység ezzel ütött csata közben léket az ellenséges hajó oldalán. A leletet 2008-ban fedezték fel közel 7 méteres mélységben, mindössze félszáz méterre Szicília északnyugati partvidékétől.

A rostrum bronzból készült, belsejében pedig megőrződött a faanyag, annak köszönhetően, hogy a döfőorr mélyen elsüllyedt a tengerfenék üledékében. A lelet radiokarbonos vizsgálata kimutatta, hogy a hadihajó Kr.e. 260-ban, vagyis nagy valószínűséggel a pun háború első nagyszabású tengeri ütközetében, a rómaiak győzelmével végződött mylaei csatában süllyedt el. Korábbi vizsgálatok bebizonyították, hogy a rostrum előállításához felhasznált ércet Spanyolországban vagy Cipruson bányászták.

A kutatók ezúttal a rostrum faanyagának vegyi elemzését végezték el, amely kimutatta, hogy készítéséhez fenyőt használtak fel, amelyet kátránnyal tettek "vízhatlanná". A tudósok a faanyagban rengeteg ként is találtak, amely idővel kénsavvá alakulhat át. Mint a tanulmány szerzői rámutatnak, a kénsav gyakorta képződik tengerből kiemelt régészeti leletek faanyagában, ezt az átalakulást a vas és a réz katalizálhatják.

Pun háborúként az egymással vetélkedő két hatalmas ókori állam, Róma és Karthágó között a Földközi-tenger nyugati részéért és új területek szerzéséért vívott három háborút emlegetik, ezek eredményeként vált Róma a Földközi-tenger medencéjének urává. Az első pun háború Kr. e. 264-241, a második Kr. e. 218-201, a harmadik pedig Kr. e. 149-146 között zajlott.