Rendkívüli maja lelet az ördögi piramisban

Színes domborműveket, páratlan jelentőségű istenábrázolásokat és hatalmas, másfél méteres festett maszkokat találtak amerikai kutatók egy 1600 éves maja piramisban. Az eredetileg pirosra festett épület a maják napkultuszáról nyújt új ismereteket.

Amerikai és guatemalai kutatók 2006 óta dolgoznak a guatemalai Petén tartománybeli dzsungelben, a környéken elterjedt denevérekről El Zotznak nevezett régészeti lelőhelyen (a maja mitológiában Zotz a denevérek istene). A Brown Egyetem szakértői nem elsősorban az egykori maja település központját kutatják, hanem egy attól kissé távolabb lévő, korábban jobbára csak fosztogatók által látogatott piramist igyekeznek feltárni. A meredek falai miatt El Diablónak, vagyis "Az Ördög"-nek nevezett 13 méter magas piramisnál 2009-ben már felfedezték az Éjjeli Nap Templomát (szentélyét), 2010-ben pedig egy királysírt azonosítottak itt.

A korábbi eredmények szerint a Chak nevű uralkodó a Kr.u. 4. században élhetett El Zotzban, s ő lehetett a város első királya. Halálakor az ötvenes-hatvanas éveiben járhatott, és temetésekor hat 1-5 év közötti gyerekeket áldoztak fel a tiszteletére.

Az Éjjeli Napot szimbolizáló maja dombormű

Most a fosztogatók nyomában járva a piramis Kr. u. 350-400 között épült szentélyében és a sírnál, illetve a piramis falán festett stukkókat, domborműveket találtak a kutatók, melyek gyarapítják a maja kultúrára vonatkozó ismereteket. (Pár hete a maja "világvégéről" hoztak nyilvánosságra új eredményeket más kutatók, míg a napokban a közeli maja városállam, Tikal víztározóinak titkait derítette ki egy harmadik kutatócsoport. Idén nyáron tehát három fontos maja felfedezés is történt.)

Az Örök Nap Ura

Az El Zotzban élők az "Örök Nap Urát" tisztelték. Stephen Houston archeológus szerint az ősi város lakói a központi csillag mindennapi felkelését és "minden zugba való behatolását" a mindenható és mindenre kiterjedő királyi hatalommal állították párhuzamba.

Houston szerint a maják az égi hatalom uralkodóikba való átáramlását ábrázolták azokon a stukkókon, amelyeket most fedeztek fel az El Diablo piramis északi oldalán. Az itt talált képek többek között a maja napistent ábrázolják (K'inich Ajaw). A 1,5 méteres stukkók azt is bemutatják, hogyan képzelték el a maják az "eget". Sőt azt is, hogyan szállt át a Nap uralkodóikba és az uralkodói dinasztiákba.

Kisfilm a lelőhelyről

A domborműveken egy a Nap járásával kapcsolatos maszksorozatot azonosítottak a kutatók. A piramist és a szentélyt valószínűleg a rendkívüli módon tisztelt uralkodó halála után, a sírja fölé építhették a kutatók szerint. Houston szerint 1600 évvel ezelőtt a piramis rendkívüli látványt nyújthatott - különösen napkeltekor és napnyugtakor. Valószínűleg 20-25 kilométerről is látható volt, miután pirosra festették, az uralkodócsalád hatalmát szimbolizálva.

Teotihuacan fenyegetése

Az egyik maszk halszerű - egyesek szerint cápaszerű - ábrázolása a felkelő Napot szimbolizálja. Ennek oka az lehetett, hogy a Nap a maják számára a Karib-tenger felől tűnt fel a horizonton. Ugyanakkor a Vénusz és más bolygók is feltűnnek a korabeli csillagképeken. A Nap persze központi eleme maradt a király, az uralkodói dinasztia szimbolikájának.

Edwin Roman régész a dombormű mellett

A piramis igencsak zavaros időkben készülhetett. Akkoriban El Zotz és a közeli Tikal maja városállam kemény küzdelmet vívott Teotihuacan népével. Ez utóbbi Amerika első metropolisza volt, a mai Mexikó területén helyezkedett el. Az El Zotz-i piramist lehet, hogy a helyi hatalmat szimbolizálva építették a kisebb város lakói, és elképzelhető, hogy a helyi riválissal, Tikallal szemben akarták megmutatni hatalmukat.

Ugyanakkor a maják szinte élőnek tekintették az épületet: amikor hozzáépítettek egy új részt, a maszkok orrát és száját megrongálták, megcsonkították. Houston szerint ezzel "inaktiválták" az épületet. Mindez Kr.u. 400 körül történhetett, talán azért, mert megtört az uralkodó dinasztia hatalma is.

Zavaros idők

A maja történelemben többször is komoly fordulópontok következtek be. Ilyen fordulópont Tikal és El Zotz esetében a Kr.u. 400 körüli időszak, amikor feltehetően uralmi változások zajlottak le a két közeli városban. Tikalt Teotihuacán népe feltehetően 400 körül foglalta el, így nem kizárt, hogy ezért rongálták meg ekkoriban az El Diablo domborműveit is.

Bár a források nem mindig egyértelműek, a maja világvége is részben egy politikai viharzóna közeledtével vált fontossá. A maja naptár egyik ciklusának végét ezért emlegette Kr.u. 700 körül egy másik városállam, Calakmul uralkodója. A maja naptári dátum, a 13.0.0.0.0.-ként jelzett 13. baktun (144 ezer napos periódus) kezdete ugyanis valójában semmiféle világvégét nem jelentett, csak egy ezredfordulóhoz hasonló nevezetes napot, amelyre idén, 2012. december 21-én kerülne sor. Ezt a dátumot Kr.u. 700-ban azért emlegette egy éppen Tikallal hadakozó, és a sorsdöntő csatából éppenhogy élve megmenekült, La Coronába látogató calakmuli maja uralkodó, mert így akarta uralmának tartósságát, örökkévalóságát bizonygatni, nem pedig apokaliptikus jóslatként véste kőbe La Coronában a nevezetes időpontot.