Lista készült a leglakhatóbb bolygókról

Melyek azok az ismert Naprendszeren kívüli bolygók, ahol a legjobb az élet kialakulásának és fennmaradásának esélye?

Tudásunk jelenleg nem elegendő ahhoz, hogy biztosan megállapítsuk, van-e élet egy adott exobolygón (azaz Naprendszeren kívüli bolygón), azonban azt meg lehet becsülni, hogy folyékony víz előfordul-e rajta. De sajnos ez is bizonytalan, mivel ha van is H₂O az adott bolygón, a légkörben lévő felhőknek és a felszínnek a fényvisszaverő képességéről, a légkör üvegházhatásáról keveset tudunk, pedig ezek akár több 100 Celsius-fokkal is melegebbé, vagy esetenként jelentősen hidegebbé tehetnek egy planétát. A bizonytalanság ellenére érdekes végigvenni, hol tart jelenlegi tudásunk a témakörben: melyek a leginkább kedvező objektumok?

A listát a Gliese 581g jelű égitest vezeti, noha létezésén egyelőre még vitatkoznak a szakemberek. Az égitest felfedezését 2010 szeptemberében jelentették be, azonban nem sokkal később már kétségbe is vonták a létezését, egy másik kutatócsoport szerint ugyanis a csillag fényváltozásában mért jel túlságosan gyenge ahhoz, hogy az alapján az égitest létét biztosan lehessen állítani. A fontos kérdés azóta sem dőlt el, pedig az égitest kiemelkedő a Földön kívüli élet keresése szempontjából. A Gliese 581g (ha létezik) egy Föld típusú exobolygó, amely kőzetekből áll. Közel háromszor nagyobb a Földnél, és mindössze 30 nap alatt kerüli meg központi csillagát. Mivel napja egy úgynevezett vörös törpe, ennek megfelelően igen halványan pislákol. A feltételezett exobolygó azonban közel kering hozzá, és elméletileg felszínén a körülmények kedvezhetnek a folyékony víz stabil előfordulásának.

A Gliese 667 Cc jelű exobolygó az ezüstérmes a lakhatósági listán. A 2012 februárjában felfedezett objektum egy 22 fényévre lévő csillag körül kering a Skorpió csillagképben. Ez is egy úgynevezett szuperföld, amelynek tömege 4-5-szöröse a Földének, és a fent említett társához hasonlóan szintén egy halvány törpecsillag körül kering - egy év mindössze 28 földi napig tart rajta. A rendszerben, ahol egyébként egy helyett három nap is található, még egy bolygót azonosítottak.

A Kelper 22b az egyik exobolygó, amelyet a Kelper-űrtávcsővel azonosítottak. A fél évvel ezelőtt bejelentett égitest közel 2,4-szer nagyobb a Földnél. Itt egy megfelelő üvegházhatást kiváltó légkör biztosíthatja ideális esetben a szükséges felszíni körülményeket az élet esetleges kialakulásához és fennmaradásához. A Kepler 22b anyacsillaga egy Naphoz hasonló égitest, amely 600 fényévre van tőlünk.

A HD 85512b a negyedik a listán. Ez egy 3,6 földtömegű szuperföld lehet. A Vela (Hajóvitorla) csillagképben, tőlünk 35 fényév távolságban helyezkedik el. Durva becslés alapján felszíni hőmérséklete a szobahőmérséklethez közel is lehet - azonban a valódi érték jelenleg nem ismert, amit a légkör összetétele és a felhőzet erősen befolyásolhat az üvegházhatás és csillaga fényének egyszerű visszaverése révén.

A bizonytalanná vált Gliese 581g jelű planéta feltételezett helye a Gliese 581 bolygói között (lent), és összehasonlításként a Naprendszer bolygói (fent), valamint a kékes színű sávval jelzett lakhatóságó zóna helyzete

A listán ötödik a Gliese 581d jelű exobolygó. Ez az égitest közel hatszor nehezebb a Földnél. Kicsit távolabb kering a csillaga körül, mint ami ideális lenne a víz tartós előfordulásához - de ha erős üvegházhatású légköre van, az megoldhatja a helyzetet.

Több, a Földnél valamivel nagyobb, de a Jupiternél és a Neptunusznál kisebb bolygót fedeztek fel az elmúlt években, amelyek közül több is az úgynevezett lakhatósági zónában kering csillaga körül. Mivel a felfedezések üteme gyorsul, ezért egyre több ilyen izgalmas, potenciálisan lakható égitest azonosítása várható. Azt már nehezebb lesz megállapítani, hogy közülük melyiken vannak valóban megfelelő körülmények az élethez. A kérdésre a választ a következő generációs, célzottan exobolygók karakterizálására készülő űrtávcsövek adhatják meg, amelyek képesek lesznek az égitestek felszíni és légköri összetételének megbecslésére, a szabad vízfelület, a felhők és az évszakos változások kimutatására.