Tízezreket ölhetett meg a világrekorder hóhér

A lengyelek katyni lemészárlása, szovjet értelmiségiek és a Vörös Hadsereg vezetőinek kivégzése, több ezer ember vagy akár tízezrek sajátkezű likvidálása fűződik a világtörténelem leggyilkosabb hóhéra, a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült Blohin vezérőrnagy nevéhez.

Sztálin "leghatékonyabb" hóhérának, Vaszilij Blohinnak a nevét nem sokan ismerik Magyarországon, pedig a Rekordok Könyvébe is bekerült 2010-ben a lengyel katonatisztek katyni lemészárlásának szervezőjeként, lebonyolítójaként. A szovjet államvédelmi tábornok egyes becslések szerint ötvenezer embert ölhetett meg saját kezűleg - de a sztálini terror idejéből származó adatokat azért érdemes óvatosan kezelni. Német, angolszász, lengyel, román, magyar és orosz források alapján pontos szám nem állapítható meg, de valószínűsíthető, hogy Blohin áldozatainak száma tízezres nagyságrendű.

Vaszilij Blohin a szovjet államvédelem, előbb a Cseka, majd az NKVD (Belügyi Népbiztosság) tisztje, főtisztje, végül tábornoka lett három évtized alatt. 1921-ben csatlakozott a titkosszolgálathoz, és alighanem Sztálin egyik legfontosabb bizalmasa lehetett, egészen a diktátor 1953-as haláláig. Ezután, Hruscsov idején félreállították ugyan, de nem vonták felelősségre. Rejtélyes, 1955-beli halála - talán felakasztotta magát, talán infarktust kapott - azonban számos spekulációra adott okot. Van, aki szerint nem is teljesen véletlenül halt meg a Sztálint követő pártvezető, Hruscsov idején.

Egymást végezték ki időnként Sztálin hóhérai

Sztálin rendszeresen megölette az egymást is kínzó kivégzőket. Így hullott a porba Jagoda után Jezsov titkosszolgálati vezető feje is. (Blohinnak az a Jezsov parancsolta meg Jagoda megölését, akit később szintén Blohin lőtt le.) Hogy maga Blohin miért nem lett ennek az ördögi körnek az áldozata, s hogy miért szolgálhatott tovább Sztálin harmadik belügyi vezetője, Lavrentyij Berija idején is, azt csak a szovjet diktátorhoz fűződő viszonya magyarázhatja.

Sztálin

Blohin éppen "jókor" érkezhetett a bizalmi posztokra 1921-ben. A titkosszolga-főhóhér szerepköre ugyanis nyilván nem volt előre megtervezve a bolsevik pártban. Blohin is csak valószínűleg 1926-ra vívta ki magának ezt a kétes dicsőséget. (Lengyel források az első általa végrehajtott kivégzést 1924-re teszik.)

Mitől volt különb Blohin?

Blohin előnye az lehetett a szovjet diktátor szemében, hogy nem öreg bolsevik volt, aki a múlt század első évtizedeiből ismerhette a pártban akkor még jelentéktelen grúz kommunistát, Dzsugasvilit. (Sztálin eredeti grúz neve volt ez.) De nem volt megkésett karrierista sem, hiszen még 1918-ban belépett a Vörös Hadseregbe, és valószínűleg ekkor lett a bolsevik párt tagja is. A titkosszolgálathoz, a Csekához pedig a zavaros polgárháború idején, 1921-ben került.

Így a Sztálin számára veszélyes mindkét csoporttól távol helyezkedett el Blohin, aki e két csoport - a régi bolsevikok és az új karrieristák - likvidálásában segédkezett aztán a szovjet diktátornak a harmincas években. A régi bolsevikok közül Zinovjev és Kamenyev (Lenin egykori munkatársai) kivégzése fűződik a Wikipedia lengyel oldala szerint Blohin nevéhez.

Kamenyev

A tábornokok likvidálása

Blohin végezte ki a legkiválóbb szovjet tábornokot, Tuhacsevszkij marsallt is 1937-ben. Iszaak Babelt pedig, aki a Lovashadsereg című kötetében Bugyonnij későbbi sztálinista hadvezér seregét nem elég jó színben tüntette fel, 1940-ben ölte meg Blohin. A saját lábán már járni sem tudó, annyira megkínzott Mejerhold színházi rendezővel és az újságíró Mihail Kolcovval, a spanyol polgárháború hősével együtt ért véget Babel élete. Ez Sir Rodric Braithwaite egyik könyvében (Moscow 1941: A City & Its People at War) is olvasható, akárcsak Donald Rayfield "Stalin and his Hangmen" (Sztálin és hóhérai) című kötetében.

Bugyonnij benne volt a Tuhacsevszkijt és hét tábornoktársát elítélő bíróságban is. Az ítéleteket Blohin hajtotta végre, s nemcsak Tuhacsevszkijen, hanem Uborevicsen, Jakiron, Korkon, Feldmanon és a Vörös Hadsereg más vezetőin is.

A tábornokokat halálra ítélő bíróság elnökén, Ulrihon és Bugyonnijon, valamint a tehetségtelen Borisz Saposnyikovon kívül senki sem élte túl az ítélkezést sem. Sztálin tehát a hadbíróság tagjait is kivégeztette vagy agyonverette. A Tuhacsevszkijt halálra ítélő Bljuher marsallt már félvakon verték péppé az NKVD egyik börtönében (ha igaz Rayfield állítása, és nem golyót repítettek végül a fejébe).

Balról jobbra: Tuhacsevszkij, Bugyonnij és Jakir

Ekkoriban 90 tábornokot távolítottak el a Vörös Hadseregből, az elbocsátottak közül csak hatan élték túl Sztálin terrorját Donald Rayfield szerint. Jellemző a hidegvérű és kegyetlen Sztálinra, hogy Kulik marsallt nem játszotta Blohin kezére, Kulik ugyanis 1940-ben tüzérségi szakértőként fontos volt a finn háborúban. Ezért "csak" a feleségét ölette meg hóhérával, Blohinnal a Generalisszimusz.

De sok feltörekvő, másokon átgázoló karrierista is hamarosan befejezte földi pályafutását: az NKVD számos ambiciózus és kegyetlen tisztje is éppen az NKVD börtöneiben halt meg. Sokakat maga Blohin végzett ki, jóllehet ő is részt vett velük együtt a korábbi tisztogatásokban. Persze a szovjet titkosszolgálat vezetői nem először lőtték le kollégáikat: Jezsov maga ölte meg leningrádi beosztottját, Zakovszkijt és a szibériai Lev Mironovot.

Rayfield szerint elsősorban a korábbi titkosszolgálati vezetők, Jagoda és Jezsov NKVD-s beosztottjait, illetve Jezsov rokonait és szexuális partnereit tették el láb alól a harmincas-negyvenes évek sokadik megtorlási hullámában. (Jezsov mindkét nemhez vonzódott.) Ekkor már a kivégzők kivégzőit, saját korábbi főnökeit likvidálta a mindenkit túlélő Blohin, 1939-40-ben éppen Berija parancsára.

Hány embert ölhetett meg Blohin?

Blohin legvéresebb tettét valószínűleg a második világháború idején, 1940-ben, a katyni mészárláskor követte el. Ezzel került be a Guinness Rekordok Könyvének 2010-es angol verziójába is. Huszonnyolc nap alatt állítólag 7000 lengyel hadifoglyot lőtt le .

A katyni mészárlást a szovjetek német gyártmányú Walther pisztolyokkal hajtották végre

Ezzel szemben egy orosz forrás szerint hétszáz embert végzett ki Blohin. Az 1945-ben vezérőrnaggyá avanzsált szovjet kivégzőgép mindenesetre sok internetes forrás szerint napi 250-300 embert ölhetett meg.

Ezt más megvilágításba helyezi, hogy a már idézett Rayfield könyvében részletesen elemzi Blohin katyni szerepét, de a sok ezer lengyel lemészárlását a szakértő történész nem egyetlen személyhez köti. Blohinnak a kivégzés lebonyolítását, megszervezését tulajdonítja. Sőt, Rayfield szerint Blohin még "humánusan" is járt el, vagyis nem kínozta a foglyokat, hanem gyorsan tarkón lőtte őket. Mindazonáltal a 2005-ös könyv szerzője, Rayfield és Sir Rodric Braithwaite is hangsúlyozza Katyn kapcsán, hogy Blohin félelmetes öltözékben, hatalmas bőrkesztyűben, sisakban, bőrkötényben végezte munkáját, nehogy bepiszkolja egyenruháját. A kivégzett lengyelek között Rayfield szerint 11 tábornok, egy admirális, 77 ezredes és 541 őrnagy volt., de Blohinék megölték a lengyel hadsereg tábori főrabbiját is.

A gyilkoláshoz Blohin nem szovjet fegyvert használt, hanem német Walthert, mert a hasonló szovjet pisztolyban nem bízott meg. (A német fegyver nem melegedett túl az állandó használat közben.) Ugyanakkor mások arra figyelmeztetnek, hogy a szovjetek igyekeztek a németekre kenni a katyni gyilkolást. Orosz források szerint is német pisztolyokkal dolgozott Blohin, és alighanem segítőtársai is ilyet használtak. A mészárlás után azonban vissza kellett adniuk a Walthereket.

Blohin kivégzéseiről összességében a legkülönbözőbb adatok terjedtek el. A német Wikipedia 50 ezer áldozatot sem tart kizártnak, a román több tízezerről beszél, ezen belül Katynban 7000-ről. A többször idézett orosz forrás 20 ezer áldozatról szól. Az angol Wikipedia-szócikk a Guinness számadatait idézi. A szaktörténészek óvakodnak ennyi ember halálát egyetlen végrehajtónak tulajdonítani, de Blohint mindegyikük Sztálin egyik legfontosabb végrehajtóemberének tartja.