Az iskolás gyerekek nemcsak otthon, hanem az iskolákban is egyre több idő töltenek számítógép előtt. Az interaktív tábláknak köszönhetően az oktatás is egyre inkább digitalizálódik, és ezek mellett könnyen háttérbe szorul a gyakorlatiasabb, természetközeli oktatás.
Ezen próbálnak változtatni az erdei iskolák, amelyek a környezet adottságait kihasználva bővítik a gyerekek ismereteit. Vajtáné Boros Éva, az Erdei Iskola Egyesület elnöke szerint az erdei iskola az egyik legjobb módszer arra, hogy a kíváncsi gyerekek kapcsolatba kerülhessenek a természettel. A diákok itt sokkal intenzívebben kapják a tananyagot, mint az iskolában, és amit saját maguk megtanulnak az erdőben, arra még évek múlva is emlékeznek.
A napnak nincs vége délután 4-kor
A tanév során az erdei iskolákban eltöltött 3-5 nap alatt nemcsak a természettel kerülnek kapcsolatba az iskolások, hanem a feladatok révén elsajátítanak egy komplex látásmódot, hogy hogyan tudják a mindennapi életben hasznosítani az iskolában tanult dolgokat. Az itt szerzett tapasztalatok aztán hosszú távon is kihatnak a gyerekek életére, mert megtanulják, hogyan lehet a természethez közelebb, tudatosabban élni, és hogyan tudnak a társaikkal együttműködni egy-egy feladatnál.
"Az erdei iskolában a gyerekek teljesen más körülmények között ismerik meg egymást, és alkalmazkodnak, összedolgoznak" - mondta a pedagógus, aki már több mint 15 éve szervez ilyen programokat gyerekeknek. "Aki kipróbálta, beleérzett, és látta, hogy mennyi mindenre jó, az nagyon szívesen viszi a gyerekeket" - tette hozzá. Ugyanakkor egy ilyen program nagyobb felkészültséget igényel a pedagógustól, hiszen a napnak nincs vége délután 4-kor, hanem délutánra és estére ugyanúgy foglalkozást kell biztosítani a diákoknak.
Más itt a tanulás, mint az iskolapadban
"A gyerekek nagy része nagyon keveset kirándul, sokat ülnek a számítógép előtt. Ha nincsenek rászoktatva, akkor nem mennek ki maguktól a természetbe. De meg lehet velük szerettetni" - mondta Vajtáné Boros Éva, aki tanárként túraszakkört is vezet. Az erdei iskolákban a lakóhelytől távol, a helyi adottságokat kihasználva ismerkednek a gyerekek a természettel. Noha az erdei iskola név rögzült, a helyszín lehet vízpart, mező vagy egy történelmi hely is.
A tanulás módszere itt nagyban eltér a mindennapokban megszokottól. Nem a pedagógus vezeti végig a gyerekeket, hanem összetett feladatok révén, tapasztalati úton szerzik az ismereteket a helyi nevezetességekről vagy az élővilágról. A gyerekeknek saját kutatást kell végezniük, s a feladat része lehet akár az is, hogy bemennek egy faluba, és ott a helyiektől gyűjtenek információt. Így a társas kapcsolataik is erősödnek, és megtanulják kifejezni saját magukat. Az erdei iskolákra jellemző projektmódszerek pedig egyre több iskolában megjelennek témahetek formájában, amikor a gyerekek helyben végeznek hasonló összetett feladatokat.
Már ovisokat is
Vannak pedagógusok, akik már óvodásokat is visznek erdei óvodába, de leggyakrabban az 5-6. osztályosokkal mennek, mert ők a legfogékonyabbak. Vajtáné Boros Éva elmondta, hogy nincsen törvényi szabályozás az erdei iskolákra, ezért ma nagyon sokféleképpen csinálják. Van, ahol az iskola saját maga szervezi a programokat, de vannak nemzeti parkok, erdészetek által fenntartott, valamint teljesen magánkézben lévő erdei iskolák is. Az oktatási intézmények jelenleg nem kapnak támogatást arra, hogy a diákjaikat erdei iskolákba vigyék, ezért vagy pályázati úton szereznek rá pénzt, vagy a szülők, esetleg szponzorok fizetik a táborozást.
A tapasztalat az, hogy a gyerekek szeretik az erdei iskolát, és azok, akik rendszeresen részt vesznek ilyen programokon, jobban odafigyelnek arra, hogy mi zajlik a környezetükben. "Sokkal stabilabb tudást ad az erdei iskola" - mondta Vajtáné Boros Éva.