Vulkán pusztíthatott a középkori Londonban

Középkori tömegsírokat elemezve brit kutatók azt feltételezik, hogy nem pestisjárvány, hanem egy hatalmas vulkánkitörés miatt bekövetkezett éhínség végzett London lakosainak egyharmadával 1258-ban.

Merész következtetésekkel állt elő a brit főváros régészeti gyűjteménye, a Museum of London Archeology munkatársa, Don Walker. Szerinte egy hatalmas, középkori vulkánkitörés miatt halt ki az angol főváros, London lakosságának egyharmada 1258-ban, és nem pestisjárvány végzett az emberekkel. A brit Guardian és a német Spiegel Online is beszámol Walker feltételezéséről.

Vulkánkitörés?

Katasztrófába sodorta az egész világot egy rejtélyes jelenség 1258-ban, azaz 754 évvel ezelőtt. A tudósok már régóta spekulálnak arról, hogy a 13. század közepén miért hűlt le hosszú évekre bolygónk klímája, miért homályosult el az ég, miért volt rendkívül hideg hónapokon át, és miért maradt el a termés. A kataklizma annyira súlyos volt, a fák egyáltalán nem növekedtek: az évgyűrűk hiányoznak, egyszerűen ezért nem is jelzik a katasztrófát. A lehűlés több fokos is lehetett a Föld egészén.

Már maga a katasztrófa is rejtélyes, leginkább vulkánkitörést sejtenek a szakértők a hátterében. Még talányosabb, hogy hol következett be ez a kataklizma, amely az egész Föld éghajlatát megváltoztatta. Becslések szerint a Krakatau hatalmas, 1883-as kitörésénél nyolcszor nagyobb lehetett az esemény. (A Krakatau a hirosimai atombombánál ötezerszer nagyobb energiával robbant fel.)

A Krakatau körüli szigetek 1992-ben

Egy francia kutató, Franck Lavigne, a meudoni Panthéon-Sorbonne Egyetem munkatársa idén júniusban Indonéziába helyezte a "fantomvulkánt", s ezt anyagmintákkal is igazolni próbálta, amelyeket a 750 évvel ezelőtti eseményekkel hozott összefüggésbe. (A vulkáni hamut, amely 1258 tájékáról származott szerinte, a feltételezett indonéz vulkán helyén gyűjtött mintákkal vetette össze.)

Most viszont a londoni kutatók a brit főváros középkori tömegsírjait elemezték, és feltételezik, hogy nem 1348-ból származik London egyik legnagyobb ilyen helyszíne, tehát nem a nagy pestisjárvány következtében halt meg mintegy 15-18 ezer ember. Az újabb kormeghatározás nyomán kiderült, hogy egy évszázaddal korábban, a 13. század közepén temették el az áldozatokat. Don Walker ennek alapján vont párhuzamot a rejtélyes vulkánkitörés és a londoni áldozatok között.

A londoniak egyharmada halt meg?

A londoniak egyharmada a rossz termés, az élelemhiány áldozatául esett Walker szerint, tehát nem járvány pusztíthatott közöttük. (Persze a legyengült emberek kórokozókkal szembeni ellenállóképessége is csökkenhetett - tehetjük hozzá.)

A szerzetesek feljegyzései is erősítik Walker szerint a tudományos hipotézisét. Egy szerzetes szerint például hónapokig hideg volt, nem volt virág, hiába vártak a termésre. Ekkor 15 ezer ember halhatott meg Londonban.

Walker álláspontját egy geológus is igyekszik alátámasztani. Bill McGuire, a londoni University College munkatársa szerint a vulkáni hamu évekig megmaradhatott a Föld légkörének felsőbb rétegeiben, így a Föld középhőmérséklete 4 fokkal is csökkenhetett. Így sok helyen elmaradhatott a termés, és a tél is szokatlanul hosszú ideg tarthatott.