Száz nap sem kell már, és december 21-én bekövetkezik a "maja világvége". Idén már többször beszámoltunk róla, hogy mindez csupán egy nagyobb maja naptári ciklus, egy 144 ezer napos úgynevezett baktun végét jelenti, de ettől még a számmisztikában és a világvégében hívők továbbra is foglalkoznak a kérdéssel.
A maja naptár ismert ciklusai a következők:
nap (kin)
vinál (20 nap, "hónap")
tun (18 vinál, 360 nap)
katun (20 tun, 7200 nap, azaz körülbelül 19,7 napév)
baktun (20 katun, 144 000 nap)
piktun (20 baktun)
kalabtun (20 piktun)
kincsiltun (20 kalabtun)
analtun (20 kincsiltun, körülbelül 64 millió év)
Ha a naptár kezdetét 0.0.0.0.0.-ra tesszük (0 baktun, 0 katun stb.), akkor 13 baktun eltelte előtt egy nappal 12. 19. 19. 17. 19. lesz a maja dátum; ez 2012. december 21-re esik. Utána viszont nem 0. 0. 0. 0. 0. jönne megint, hanem 13. 0. 0. 0. 1. Ez lesz 2012. december 22-e. Olyan ez, mint az autó kilométerórája: a maja naptár átfordul a 120 000-es számokról 130 000-re.
A maja naptár egy ciklusa tehát 2012-ben valóban véget ér. Ebből azonban senki, a maják sem következtettek arra, hogy a világtörténelemnek ez lenne a vége. December 31-én, amikor a mi naptárunk egy "ciklusa", azaz egy év véget ér, mi sem beszélünk világvégéről, hanem - ha megérjük az újév napját - új naptárt veszünk.
Egy idei fontos felfedezés egyébként is megfelelő összefüggésbe helyezi a maja időszámítás rejtélyeit. Kiderült, hogy egy maja király ezzel a "világvégedátummal" akarta érzékeltetni hatalmának örökkévalóságát. Vagyis szó sincs arról, hogy ez a világ végét jelentette volna a maják számára, hiszen éppen az egész világ és saját uralmának kozmikus tartósságára akart utalni Yuknoom Yich'aak K'ahk'. Ő Calakmul maja városállam királya volt, és 1300 évvel ezelőtti feliratát pár hónapja találták meg Guatemalában, La Coronában a Tulane Egyetem kutatói.
A drezdai kódex
Maja festmény a konyhában
A "világvége" közeledtével a régészek érdeklődése és tevékenysége is "fokozódik" az egykor maják által lakott területeken. A rég letűnt maja klasszikus korból (nagyjából Kr. u. 250-300-tól tartott ez a periódus Kr. u. 900-ig) a maja kultúra sok eleme maradt fenn.
Nemrégiben egy guatemalai család a konyhájában végzett felújításokat, és kiderült, hogy a falak legalsó rétege (amelyet eddig nem háborgattak) régi - de nem túlzottan ősi - festményeket rejt. A képeken maja és spanyol viseletben láthatók az emberek. A Chajul faluban előbukkant ábrázolás nem a maja klasszikus korból származik, hanem már a kultúrák keveredését bizonyítja, Kolumbusz 1492-es útja, Amerika felfedezése után ugyanis spanyolok hódítottak Közép-Amerikában.
A festményekről a National Geographic News számolt be, amely fényképeket is közölt Lucas Asicona Ramirez és családjának konyhájáról. A maja emlékeket Jaroslaw Zralka archeológus azonosította, és egy másik régész, a Boston University munkatársa, William Saturno is hitelesnek minősítette az ábrázolásokat. Szerinte ez bizonyítja Chajul 500 évre visszamenő történelmi örökségét.
Fontos leletek Belize-ben
Tudományos szempontból fontosabb eredményeket értek el az elmúlt hetekben, hónapokban Belize-ben, egy Guatemalával szomszédos, szintén Közép-Amerikában lévő országban - dolgozó kutatók. Belize - csakúgy, mint Guatemala vagy Mexikó déli része - olyan helyen fekszik, ahol egykor virágzó maja városállamok jöttek létre.
Ezúttal Chan Chich, egy rég elfeledett, és csak az 1990-es évek végétől kutatott, letűnt maja településen történtek fontos felfedezések. A guatemalai határ közelében, a dzsungel közepén lévő, sírrablók és tolvajok által kifosztott Chan Chichben 1996 és 2001 között már kutatott Brett A. Houk, a Texas Tech University szakértője. Ő idén visszatért a helyszínre, és két helyen is ásatásokat végzett munkatársaival. Az egyik pont, amit kiválasztottak az amerikaiak, a "Felső Plaza" volt.
Chan Chich jelentősége igen nagy, hiszen nemcsak a klasszikus korban (Kr. után 250-300-tól), hanem már a preklasszikus, azaz a megelőző periódusban is lakott volt. A település Kr. e. 770-ben élte fénykorát, amit ősi templomai, sírjai és az itt talált tárgyak is bizonyítanak. A település fő temploma a már említett Felső Plazán, azaz "felső téren" állhatott. Egy festett domborművet is találtak itt, a templom egyik sírkamrájában. A kutatók jövőre azt tervezik, hogy Chan Chich főterén folytatják vizsgálódásaikat.
Maja templom Guatemalában - a szárazzá vált éghajlat miatt hagyták el városaikat a maják
A régészek azonban nemcsak az ősi településközpontban dolgoztak. Két és fél kilométerrel távolabb egy kisebb komplexumot kutattak át, amelyet Kaxil Uinic-nak neveznek. Itt jóval később éltek maják: kultúrájuk leáldozásakor, a klasszikus kor végén, Kr. u. 850 körül. Ekkoriban hagyták el a környéket, ugyanis "maguk alatt vágták a fát" - a klímaváltozás, az éghajlat szárazabbá válásának hatásait mesterséges beavatkozással (erdőirtással) felgyorsították. Így végül alkalmatlanná vált a terület nagyobb népesség eltartására. Az amerikai kutatók felfedezéseiből most kiderült, hogy a maják leszármazottai még évszázadokkal később is visszajártak, elzarándokoltak az elhagyott településre, emlékezve egykori lakóhelyükre. Minderről most feltárt kőoszlopok feliratai tanúskodnak.
Maja királysírba jutottak be mexikói régészek
Szintén maja vonatkozású hír volt a napokban, hogy mexikói régészek először jutottak be egy 1500 éves sírkamrába az egyik leghíresebb maja régészeti lelőhelyen, Palenquében. A korai klasszikus maja korban (Kr. u. 400 és 550 között) készült sírban feltételezhetően a város egyik meghatározó dinasztiájának első uralkodója található.
A mexikói antropológiai és régészeti intézet (INAH) kutatói valószínűleg I. K'uk Bahlam sírját találták meg, aki Kr. u. 431-ben került hatalomra. K'uk Bahlam 13 éve megtalált sírkamrájába most először bejutva nem bukkantak csontvázra a kutatók, viszont 11 edényt és közel száz más tárgyat, elsősorban ékszereket gyűjtöttek össze Palenque 20-as számú templomában.