A NASA magyar idő szerint szerdán este tartott sajtótájékozatóján bemutatták a Jake Matijevic névre keresztelt kőzetdarabot, amelytől 2,5 méterre állt meg a rover a küldetés 43. marsi napján. Az érdekesnek látszó kő körülbelül 40 centi széles és 25 centi magas. Az irányítók úgy döntöttek, hogy ezen végeznek először tudományos vizsgálatokat a Curiosity robotkarján lévő műszerekkel. A tervek szerint a kőzet összetételét vizsgálják (spektrométerekkel), és közeli felvételeket készítenek róla. A követ az idén elhunyt Jacob Matijevic mérnökről nevezték el, aki a Curiosity, az Opportunity és a Spirit küldetésében is dolgozott.
A kődarab körülbelül félúton fekszik a landolási hely (Bradbury Landing) és a Glenelg nevű terület között. A bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter felvételén láthatjuk a Curiosity jelenlegi pozícióját. A rover 22-37 métert haladt naponta, ami igen jó ütemnek számít.
A Glenelg területén a Curiosity hosszabban vizsgálódik majd, és a tervek szerint itt használja majd először a robotkaron lévő fúrót, hogy mintát vegyen a kőzetekből. Háromféle kőzetfelszín találkozik itt. Különösen a világos színű, jól rétegzett, valószínűleg üledékes kőzetekből álló felszín lehet érdekes (Light-Toned Unit), amely az eddigi hőmérsékleti mérések alapján a napközben felvett hőt késő éjjelig képes magtartani. Izgalmasnak tartják a közeli felvételeken előbukkanó sötét sávokat (Dark Bands) is.