Eredetileg Afrikában élő, békésen táplálkozó szent íbiszeket fotózott munkatársunk a balatonkenesei strandon. A pár (vélhetően egy hím és egy tojó) a bokáig érő vízben kacsák és sirályok társaságában keresgélt táplálékot.
Lendvai Csaba, a Magyar Madártani Egyesület munkatársa az [origo]-nak elmondta, hogy a madarak fogságból szökhettek meg, ugyanis az állatkertek előszeretettel tartanak íbiszeket. A Veszprémi Állatkertben például a közelmúltban szaporodott az íbisz állomány, de megkeresésünkre elmondták, hogy nem onnan lógtak meg a madarak.
Lendvai elmondta, hogy nehéz eldönteni, honnan jöhettek a madarak, ugyanis az is elképzelhető, hogy nagyobb távolságból, valamelyik környező országból érkeztek. Az egyik madár lábán ugyanakkor egy gyűrű látható, ha ennek számát sikerül leolvasni, akkor esetleg fény derülhet arra, honnan származnak.
A szent íbisz (Threskiornis aethiopicus) eredetileg Afrika Szaharától déli részén fordul elő, de Dél-Európában már vannak hasonló szökevény madarakból létrejött, elvadult populációk. Hosszú csőrükkel a sekély vízben keresgélnek halak, békák után, de fogyasztanak tojásokat, kisebb madarakat és rovarokat is.
A Magyarországon megfigyelt madaraknak most ideális táplálkozóhely a sekély Balaton, mondta Lendvai. Akár a jég megjelenéséig is a tó partján maradhatnak, ha találnak táplálékot, aztán nagy valószínűséggel visszatérnek származási helyükre vagy délnek indulnak.