A lehetetlen lépcsők
Világos-sötét él különféle fizikai okok miatt jöhet létre. Egy világos csíkot létrehozhatunk világos festékkel, de a környező résznél erősebb megvilágítással is. Az ábra bal oldalán az összefüggés a festék értelmezést sugallja. A jobb oldali részen a kontextus a lépcső értelmezést erősíti, ahol a lépcsőfokok teteje több fényt kap, mint az oldala. Ennek következtében nincs egyetlen egyöntetű interpretáció, így létrejön az optikai illúzió.
Nézze meg az illúziót flash animáción!
Vasarely-illúzió
A magyar származású festőművész, Victor Vasarely jött rá, hogy ha különböző szürke árnyalatú négyzeteket helyezünk egymásra a sötétebbtől a világosabb felé haladva, akkor egy fényes keresztet látunk a káró alakzatban. A valóságban azonban a kereszt szárai nem világosabbak, mint a megfelelő négyzetek, amelyeken áthaladnak.
Az illúzió valószínűleg a szem retinájában lévő ganglionsejtek koncentrikus receptív mezője miatt jön létre. A sejt receptív mezője az a retinaterület, melyen belül a sejt aktivitását befolyásolni lehet. A ganglionsejt központi és környéki része ellentétes módon válaszol a megvilágító fényre: az egyik területen a sejt a fény növekedésére válaszol (be-válasz), a másik terület pedig a fény csökkenésére (ki-válasz). Ugyanaz a fénypont tehát ellentétes hatást vált ki attól függően, hogy a sejt központi vagy környéki részét világítja meg. Az ábra bal oldalán a Vasarely-illúzió, jobb oldalán pedig az látható, milyen képet adnak ugyanezen sejtek, amikor valóban rajta van az ábrán a világos kereszt.
Nézze meg az illúziót flash animáción!
Kígyó-illúzió
Ebben az optikai illúzióban az azonos szürke árnyalatú káróminták sötét és világos háttérben láthatók (az ábra jobb szélén kiemelve). A hozzátett fél ellipszisek erősítik vagy csökkentik a kontrasztillúziót. Az erősítő változatban a vízszintes csíkok mentén lévő keresztcsatlakozások "atmoszferikus határokat" hoznak létre, azt jelezve, hogy minden sáv láthatósága eltérő. A káróminták világosságát ugyanabban a sávban lévő többi szürke árnyalathoz képest vizsgáljuk. A sötétebb sávokban a káróminták a világossági sor tetején, a világosabb csíkokban az alján helyezkednek el.
A gyengítő változatban (antikígyó) nincsenek keresztcsatlakozások, és emiatt semmi nem utal átlátszóságra vagy árnyékra. A szinuszos körvonal azt erősíti, hogy a csíkok a visszaverődésnek (azaz a festésnek) köszönhetők, és ebben az esetben a fényerősségi rendszer nem hoz létre semmilyen megtörést.