Álzseni verte át a fél világot

Villámgyorsan csapódtak be a tudomány kapui az ígéretes tehetségként debütált holland szociálpszichológus előtt, amikor kiderült, hogy tetszetős kutatási eredményei légből kapottak voltak. A csaló kutató a diákjait is átverte.

Kollégái néhány éve még dicséretnek szánták, amikor Diederik Stapel munkáját azzal az ámuldozó megjegyzéssel fogadták: öregem, ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Stapel a jelek szerint komolyan vette az általánosan Churchillnek tulajdonított (bár valójában nem tőle származó) mondást, miszerint "csak abban a statisztikában hiszek, amelyet magam hamisítottam", és kutatási eredményeit masszívan manipulálta, ha éppen nem a semmiből állította elő.

Eddig huszonöt tanulmányát vonták vissza

A fényesen induló karrier - Stapel hallgatóinak bejelentése és a nyomában lefolytatott alapos vizsgálat után - csúfos bukással végződött: a fiatal szociálpszichológust elmozdították a Tilburgi Egyetem Társadalom- és Viselkedéstudományi Intézetének dékáni székéből, és mostanra mintegy 25 tanulmányát vonták vissza a legkülönbözőbb tudományos folyóiratokból.

Diederik Stapel

Stapel a társas viselkedés kutatójaként olyan népszerű, a sajtóban is sokat forgó témákkal foglalkozott, mint a hatalom lélektana vagy a társadalmi sztereotípiák kialakulása. A rendezetlen lakókörnyezet diszkriminációt előmozdító hatásáról írt tanulmányát egyenesen a legrangosabb tudományos magazin, a Science közölte 2011 áprilisában (ezt is visszavonták). A szakma szinte csodagyerekként tartotta számon a lendületes ifjú tudóst, aki sorra nyerte a díjakat, könnyűszerrel publikált cikkeit rengetegen idézték, és néhány év alatt lenyűgöző munkakapcsolati hálózatot épített ki maga körül.

Diákok buktatták le

Ám Stapel üstökösből hamar hullócsillaggá változott. Tavaly augusztus végén az irányítása alatt dolgozó három kutatónövendék olyan rendellenességekre lett figyelmes az általa közzétett adatokban, amelyek nyomán kötelességüknek érezték értesíteni a szociálpszichológiai tanszék vezetőjét, Marcel Zeelenberget. Stapelt csalás gyanújával már szeptember elején felfüggesztették pozíciójából, és az egyetem által kinevezett, Pim Levelt vezette bizottság - a többi, Stapel munkájában érintett holland egyetem, a groningeni és az amsterdami delegáltjaival együtt - nekifogott, hogy átfésülje a csaláson ért kutató teljes eddigi munkásságát. Közleményei és az alapjukat képező adatok alapos átvizsgálásán túlmenően a vele együttműködő munkatársakat is kifaggatták.

Stapel eleinte együttműködött a tényfeltárókkal, de később - arra hivatkozva, hogy sem fizikailag, sem érzelmileg nem képes folytatni a munkát - felfüggesztette velük a kapcsolatot. A bizottságok által összeállított jelentésben szerepel az a holland nyelven, szóban adott nyilatkozata, amelyben beismeri ugyan, hogy elkövetett hibákat, de hangsúlyozza, hogy "korábban és most is őszinte elkötelezettség fűzi a szociálpszichológia tudományához, ezért sajnálja, hogy fájdalmat okozott másoknak".

Az egyik legrangosabb cikkét is visszavonták, amint ez a Science honlapján látható (az oldal élőben itt érhető el)

Tökéletes adatokat szállított

A jelentés nem nevezi néven azokat a konkrét publikációkat, amelyek manipulált vagy hamisított adatokon alapulnak, arra hivatkozva, hogy a vizsgálat még nem zárult le teljesen. Azt azonban leszögezi, hogy Stapel egymaga, cinkostársak nélkül cselekedett. "A társszerzők, különösen a PhD-hallgatók egyáltalán nem voltak bevonva a csalásba. Nekik fogalmuk sem lehetett arról, hogy adatfabrikálás zajlik" - emelte ki Levelt.

A dolog menete rendszerint az volt, hogy Stapel egy kollégájával vagy hallgatójával együtt felállított egy hipotézist, majd megtervezték az ellenőrzésére szolgáló kísérletet. Stapel ilyenkor - a más intézményekkel kialakított gazdag kapcsolati hálójára hivatkozva - magára vállalta az adatgyűjtés feladatát, majd néhány héttel később a fiktív adatokkal teletömött fájlokat átnyújtotta kollégájának, aki aztán ezekből összeállította a közleményt. Máskor Stapel egy-egy előkelő folyóiratba szánt cikk társszerzőségéért cserébe olyan adatokkal állt elő, amelyekről azt állította, hogy korábban ő maga gyűjtötte őket, és amelyek - csodák csodája - pontosan illeszkedtek a cikk által bizonyítani kívánt tételhez.

Ezek az adatok persze - legalábbis így utólag visszanézve, ahogy a bizottság tette - eléggé gyanúsak voltak. A várt hatás mindig igen látványosan kidomborodott, hiányos adatsorok és kiugró adatok elvétve akadtak, és a kezdeti feltételezéseket is csak ritkán kellett elvetni. Levelt szerint súlyos hiányosságokra mutat rá a tudományos közlés fékjeinek és ellensúlyainak rendszerében, hogy az eredményeket napvilágra hozó folyóiratok a mutatós publikációkért cserébe szemet hunytak azok valószerűtlen tökéletessége fölött.

A Tilburgi Egyetem

A pénz miatt is elővehetik

Azonban a csalásra végül mégis fény derült, és ez bizakodásra ad okot. Miles Hewstone, az Oxfordi Egyetem szociálpszichológusa a közelmúltban szerkesztett egy tankönyvet, amelynek 15 fejezetében egyetlen hivatkozást sem talált Stapel munkájára, vagyis szerinte a hamis adatok talán mégsem szivárogtak le szeretett tudományágának gyökérzetéig. "Az esetnek valószínűleg Stapel fiatal munkatársai lesznek a legnagyobb kárvallottjai, de a szociálpszichológia egészében nem esett maradandó kár" - vélekedik az oxfordi tudós.

Az ügy legújabb fejleménye, hogy a tényfeltárók immár nemcsak a fiktív adatok eredetét, hanem a Stapel által pályázott kutatási pénzek sorsát is firtatják. A gyanú szerint Stapel nemcsak a tudományos közvéleményt tévesztette meg, a holland kormánnyal is a bolondját járatta, ugyanis a besöpört pályázati pénzek mögött nem állt valódi kutatómunka, beszámolóiban pedig füllentett a források elköltésének módjával kapcsolatban. Mivel Stapel az évek során 2,2 millió eurót énekelt ki a holland kutatástámogatási alapból, az eljárás a sejtések beigazolódása esetén akár büntetőjogi felelősségre vonással is folytatódhat. A vizsgálat várhatóan még hónapokig elhúzódik.