Miután a rover közelében észrevett, kiesett csavarnak tűnő objektumról megnyugtatóan kiderült, hogy csak egy szigetelőanyag-darab, a Curiosity az eredeti tervek szerint folytatja munkáját a Gale-kráterben. Így a lapáttal gyűjtött második mintát is kiszórta a felszínre, majd a küldetés 69. marsi napján (október 15-én) került sor a harmadik lapátolásra.
A következő nap során ennek a törmelékanyagnak egy részét kiszórta a rover fedélzetén kialakított megfigyelőtálcára, ahol az árboc tetején működő színes főkamerával jó minőségű felvételt lehet készíteni róla.
Végül pedig október 17-én felnyitották a Curiosity egyik legfontosabb tudományos berendezésének, a Kémia/Ásványtan anyagvizsgálati laboratóriumnak (CheMin) a minta-behelyező nyílását, majd a robotkar sikeresen beleszórta a harmadik lapátolásból származó, összerázott és átszitált törmelék néhány grammnyi részét. Így a küldetés irányítói a következő napokban végre ezt a rendkívül kifinomult műszert is elkezdhetik használni, s ezáltal minden korábbinál pontosabban meghatározhatják a felszíni anyagminta ásványi összetételét.
Mindezek mellett a lapátolás egy kissé váratlan eredményt is hozott: a dűne vöröses árnyalatú törmelékanyagában néhány világosabb szemcse látható, amelyeket a szakemberek először a lehullott szigetelőanyag-darabhoz hasonló eredetűnek gondoltak, de most már egyértelműen természetes felszíni képződményeknek tartanak, s további részletes vizsgálatukat tervezik.