Közel lehetnek a régészek Nagy Sándor fiának sírjához

Egy hatalmas makedóniai komplexum közepén sejtik a régészek Nagy Sándor feleségének és fiának sírját.

Nagy Sándor sírjának helye régóta az egyik legnagyobb régészeti rejtélynek számít. Az ókorban még ismerték, sőt római császárok is látogatták a nagy makedón hódító temetkezési helyét, mára viszont feledésbe merült a helyszín. A régészek azzal vigasztalhatják magukat, hogy ha Nagy Sándorét nem is, a felesége és fia sírját most megtalálhatják.

Rhóxanét, Nagy Sándor perzsa feleségét és fiát, a 12 éves IV. Alexandroszt Kasszandrosz makedón hadvezér ölette meg Kr. e. 311-ben (más források 310-et és 309-et is említenek). Az, hogy valóban az ő sírjukra bukkantak-e az archeológusok, még nem vehető teljesen bizonyosra a Greek Reporter című, angol nyelvű görög hírforrás szerint. Az ókori Amphipolisz városának régóta ismert romjai között, Észak-Görögországban most olyan helyszínt talált Katerina Peristeri, az ásatások vezetője, amelyről feltételezik, hogy Nagy Sándor rokonai nyugszanak benne.

Hatalmas létesítmény

Egy hatalmas, három méter magas, 500 méter hosszú fallal körbekerített létesítmény romjairól van szó. Ennek közepén vannak a feltételezett sírok. Az egész régészeti lelőhelyet is csak részben tárták fel, pedig már 1965 óta ismerik a Kasta Tom nevű helyszínt.

Az antik források szerint Rhóxané és IV. Sándor utolsó éveiket fogságban töltötték. Amphipoliszban őrizték őket Nagy Sándor halála után. Végül Kasszandrosz, a nagyravágyó hadvezér ölette meg őket. Kasszandrosz népszerűtlenségét mutatja, hogy még saját apja sem rá hagyta az uralmat, amelyet Nagy Sándor halála után szerzett. Kasszandrosz apja Antipatrosz volt, aki nemcsak Nagy Sándornak, hanem a hódító atyjának, II. Fülöpnek - II. Philipposznak - is a hadvezére volt. (Antipatrosz az egész makedón világbirodalomért állt harcban vezértársaival, az úgynevezett diadokhoszokkal Nagy Sándor halála után.)

A diadokhoszok és Nagy Sándor rokonai nemcsak egymás ellen küzdöttek a birodalmi főhatalomért, hanem a következő 12 évben olyan csatasorozatot vívták és olyan intrikákat szőttek egymás ellen, hogy végül Nagy Sándor egyetlen közeli rokona sem maradt életben. A hadvezérek közül sokat saját katonáik öltek meg, a rokonok részben egymást gyilkol(tat)ták meg vagy kényszerítették öngyilkosságra.

Nagy Sándor sem nyugodhatott békében

Maga Nagy Sándor sem nyugodhatott békében: a halál Babilonban érte Kr. e. 323-ban, de már temetése sem volt zavartalan. Két hadvezére összeveszett azon, hogy Makedóniában vagy Egyiptomban legyen-e a síremléke. Perdikkasz, akit Nagy Sándor saját utódjának jelölt ki Kertész István ókortörténész szerint, és aki a birodalom egységét talán a leginkább őrizte, Aigai-ba, a makedón székhelyre temette volna el Nagy Sándort. Így a hódító, apja, II. Fülöp mellé került volna.

Ezzel szemben Ptolemaiosz, a másik diadokhosz, aki ekkor már Egyiptomot irányította, és önmagát ott később helyi uralkodónak is nyilvánította, elrabolta a temetési menetről Nagy Sándor tetemét. Ptolemiaosz ugyanis saját regionális uralma révén bomlasztotta volna az egységes makedón világbirodalmat. Előbb Memphiszbe vitette, majd ő vagy utódja, II. Ptolemaiosz Alexandriába hozatta Nagy Sándor maradványait.

Több mint 250 évvel később, itt, Alexandriában kereste fel a Ptolemaida-dinasztia legyőzője, a római későbbi császár, Octavianus-Augustus Nagy Sándor mauzóleumát. A legendák szerint Augustus véletlenül letörte ekkor a hódító makedón múmiájának orrát. Más római császárok is meglátogatták ezután a helyszínt. A Kr. u. IV. századra azonban feledésbe merült Nagy Sándor sírja, amelyet földrengés és rablás is pusztíthatott. A síremlék felkutatására számos régészeti projekt indult, egyelőre azonban minden kétséget kizáró eredményre nem jutottak az archeológusok és az ókorkutatók.