A sötét kor peremén találták meg a legtávolabbi galaxist

Az Ősrobbanás után mindössze 400 millió évvel már létezett az a galaxis, amelyet most figyeltek meg csillagászok. Ez az eddig felfedezett legtávolabbi ilyen objektum.

A 13,3 milliárd fényévre lévő objektumot (az Ősrobbanás 13,7 milliárd éve történt) a Hubble- és a Spitzer-űrtávcső együtt fényképezte le. Ám ezek sem vehették volna észre, ha a galaxis fényét nem erősíti fel egy, a látóirányba eső galaxishalmaz (gravitációslencse-hatás).

A MACS0647-JD jelű objektum a jelenleg ismert legtávolabbi galaxis (z=11-es vöröseltolódással), amelynek fénye 13,3 milliárd évet utazott, míg a műszerekbe érkezett. Átmérője mindössze 600 fényév (saját galaxisunk, a Tejútrendszer átmérője 100 000 fényév).

Ebből és szabálytalan alakjából látható, hogy a galaxisfejlődés nagyon korai állapotában van - valószínűleg egy olyan anyagcsomó, amely később nagyobb galaxisok építőkockájává vált, hasonló objektumokkal együtt. Ez a galaxis már az Univerzum "sötét korszakának" peremén van: így nevezik az első néhány százmillió évet, amelyben felragyogtak az első csillagok, és megkezdődött a galaxisok fejlődése. A sötét korszakba a Hubble-űrtávcső utódja, a James Webb-űrtávcső nyújthat bepillantást 2018 után.

Az igen távoli, a kinagyított képen látható galaxis képét a kép középvonalában lévő galaxishalmaz erősítette fel

A galaxist egy olyan kutatóprogram keretében találták meg, amelyben célzottan a gravitációslencse-hatás által felerősített fényű objektumokra vadásznak (The Cluster Lensing And Supernova Survey with Hubble, CLASH). A részletes beszámoló a The Astrophysical Journal december 20-ai számában jelenik meg.