Most jön a lényeg a bolygókutatásban

Több mint 2300 bolygójelölt és 100 bizonyítottan felfedezett Naprendszeren kívüli bolygó a Kepler-űrtávcső működésének félidei mérlege. Ahány, annyiféle, de egyik sem pontosan olyan, mint a Föld. A java azonban még hátravan.

A bolygójelöltek között százszámra akadnak olyanok, amelyek körülbelül akkorák, mint a Föld. Olyan exobolygókat is találtak, amelyek csillaguk lakható zónájában keringenek, vagyis felszíni hőmérsékletük megengedi folyékony víz létezését. Bebizonyosodott, hogy a Tejútrendszer csillagai körül nyüzsögnek a bolygók. A csillagok harmada körül legalább egy bolygó kering, de találtak négy, öt, sőt hat bolygójú csillagot is.

A legizgalmasabb eredmények azonban még váratnak magukra: immár elég adat gyűlt össze ahhoz, hogy érdemben keresni kezdjék a Nap-Föld analógiákat, tehát a Naphoz hasonló csillagok körül egy év körüli periódussal keringő, a Földéhez hasonló tömegű bolygókat.

Az eddigi legnagyobb eredmények

A Kepler-űrtávcsövet 2009. március 6-án indították, majd a műszerek kalibrálása után, május 12-én kezdte el az érdemi megfigyeléseket. Néhány hónapon belül már fel is fedezte az első úgynevezett forró jupitereket. A távcső fő feladata a Naprendszeren kívüli bolygók, az úgynevezett exobolygók keresése. Ezek közül elsősorban azok érdeklik a csillagászokat, amelyek pályája a lakható zónába esik. Ehhez a Kepler folyamatosan, rendkívül pontosan egyidejűleg több mint százötvenezer csillag fényességét méri. Azt próbálják érzékeny műszereivel észrevenni, amikor egy bolygó keringés közben áthalad a csillaga előtt, ami a csillag látható fényének csekély elhalványodását okozza.

A Kepler legfontosabb felfedezéseinek zanzásított képe

A NASA sajtóközleményben értékelte a Kepler működésének első félidejét, a három és fél évre tervezett fő küldetést. Ennek eredménye a száznál több újonnan felfedezett bolygó és a jóval több mint kétezer ígéretes jelölt. A közleményben a NASA összefoglalta a Kepler küldetésének eddigi legfontosabb felfedezéseit.

• 2010 augusztusában találták meg az első csillagot, amelyik körül egynél több bolygó kering.
• 2011 januárjában jelentették be az első kőzetekből álló exobolygó felfedezését. Az égitest 1,4-szer nagyobb a Földnél, ez a legkisebb exobolygó, amelynek a tömegét és sugarát is ismerjük.
• 2011 februárban olyan bolygórendszert fedeztek fel, amelyikben hat, a Földnél nagyobb bolygó kering, mindegyiknek a pályája kisebb, mint a Vénuszé a Nap körül.
• 2011 szeptemberében sci-fibe illő rendszert találtak, egy kettőscsillag körül keringő bolygót.
• 2011 decemberében jelentették be az első, lakható zónában keringő bolygó felfedezését. Ez a Földnél 2,4-szer nagyobb bolygó azóta is a legkisebb, lakható zónában található exobolygó.
• A közelmúltban a Yale Egyetem vezetésével, amatőrök részvételével zajló Planet Hunters (Bolygóvadászok) program keretében civilek fedeztek fel egy bolygót, amelyik a programról a PH1 jelölést kapta. Különlegessége, hogy ez az első bolygó egy négyes csillagrendszerben. A négyes rendszer két-két csillaga egymás közelében, a két pár egymástól jóval távolabb kering, az egyik pár körül kering a PH1.

Meghosszabbítják a küldetést

Alig egy évvel az első kettőscsillag körül keringő bolygó felfedezése után, idén augusztusban olyan kettőscsillagot találtak (Kepler 47), amelyik körül két bolygó is kering. A két csillag egyike a Naphoz hasonló, bár fényessége csak 84%-a a Napénak. A másik csillag viszont halványan pislákol, a Nap fényének 1%-ával. A rendszer érdekessége, hogy a csillagoktól távolabbi bolygó a lakható zónában kering.

Az egyik legújabb felfedezés: egy kettőscsillag körül keringő két bolygó (Kepler-47)

A félidei összegzés kapcsán a Kepler-űrtávcsővel dolgozó kutatók hangsúlyozzák, hogy a felfedezett bolygórendszerek sokfélesége minden várakozásukat felülmúlja. Úgy tűnik, nincs szabályszerűség az exobolygók világában, ahány rendszer, annyiféle. Sokaságuk lenyűgöző, a Tejútrendszerben előforduló bolygók száma a szakemberek becslése szerint az egymilliárdot is meghaladhatja. Talán akad közöttük olyan is, amelyik kicsit jobban hasonlít a Földre az eddig "földszerűnek" kikiáltottaknál.

Ugyanakkor áprilisban már azt is bejelentették, hogy a műszer küldetését további négy évvel, 2016-ig meghosszabbították. Erre elsősorban azért van szükség, hogy a jelöltek ezreiből minél több esetben bizonyossággá váljék a bolygó vagy bolygók létezése.