Soha nem látott képek Einstein agyáról

A világ egyik legnagyobb zsenijének "jó agya volt, jó helyen és jó időben". Agyát a kutatók alaposan szétcincálták, és megállapították, hogy több pontban is jelentősen különbözött egy átlagos emberi agytól.

Korábban nem publikált felvételeket közöltek a Nobel-díjas fizikus, Albert Einstein agyáról. A relativitáselmélet megalkotója 1955-ben hunyt el, 76 éves korában. Agyának vizsgálatára akkor Thomas Harvey patológus kapott engedélyt, aki minden oldalról lefényképezte, majd 240 szeletre vágta, és tartósította az agyat. Mikroszkópos vizsgálatokhoz ezekből további darabokat vágott (becslések szerint 2000 vékony szeletet), és legalább 18 kutatónak küldött róla fényképeket, valamint szövettani mintákat.

Forrás: National Museum of Health and Medicine

Einstein agya felülnézetből

A Harvey által megtartott darabokat leszámítva nem tudni, merre lehetnek ma a világszerte szétküldött agyminták, a kutatók halálával valószínűleg sok elveszett közülük. Einstein agyáról mindössze 6, külső szakértők által lektorált (peer-reviewed) publikáció jelent meg. Kiderült, hogy a kutató agyának egyes területein sokkal több idegsejt volt, mint egy átlagos agyban, ráadásul nagyobb volt a gliasejtek aránya is. Dean Falk, a Floridai Állami Egyetem antropológusa pedig 2009-ben, külső anatómiai vizsgálatok során megállapította, hogy a fali (parietális) lebeny nagyon különleges barázdáltsággal rendelkezett.

Forrás: National Museum of Health and Medicine

Hátulról

Falk vizsgálatai Harvey addig közzétett képein alapultak, ám a patológus 2007-es halálát követően a teljes gyűjtemény 2010-ben a nemzeti orvostudományi múzeumba (National Museum of Health and Medicine) került. Az anyagokat átvizsgálva került elő 14, korábban sosem publikált kép, s az ezekből nyert eredményeket Falk és kollégái most publikálták a Brain folyóirat legfrissebb számában.

Forrás: National Museum of Health and Medicine

Oldalról (bal és jobb)

A kutatók 85 másik aggyal hasonlították össze Einsteinét, és megállapították, hogy a zseni agya valóban különleges volt. Noha az 1230 grammos súlya és a mérete megfelel egy teljesen átlagos emberi agyénak, több régióban (a fali, a homlok- és a halántéklebenyben) olyan bonyolult barázdáltságot figyeltek meg, amely nagyon ritkán fordult elő a többi agyban. Azok a bal oldali régiók, ahova az érző ingerületek befutnak, és amelyek a nyelv és az arc motoros funkcióiért felelnek, az átlagosnál nagyobbnak bizonyultak, és a prefrontális kéreg, amely a tervezéssel, a figyelem összpontosításával és a kihívásokkal szembeni kitartással hozható összefüggésbe, szintén jelentősen nagyobb.

Forrás: National Museum of Health and Medicine

Szemből

Falk szerint Einstein zsenialitásához a neveltetése is nagyban hozzájárult. Szülei nemcsak tudományos téren biztatták, hanem zongorázni és hegedülni is beíratták a későbbi Nobel-díjast. (A 2009-es vizsgálatok megállapították, hogy a zenei tehetséggel összefüggő agyterületek szintén nagyon fejlettek voltak.)

Forrás: National Museum of Health and Medicine

Félbevágva

"Einstein programozta a saját agyát" - mondta Falk a ScienceNow-nak, hozzátéve, hogy "jó agya volt, jó helyen és jó időben", amikor a fizika megérett az új gondolatokra.