750 millió dollár egy jegy az első magánholdjáróra

Komolyan gondolja a Golden Spikes Company a magánholdutazást. A NASA egykori szakemberei által vezetett cég 2020 és 2030 között 15-25 fizető utasra számít. Egy út fejenként oda-vissza körülbelül 750 millió dollárba fog kerülni, ezért tehetünk egy kiadós sétát a Hold felszínén, élvezhetjük a sivár holdi tájat és az égen ragyogó Föld látványát, vagy éppen a földinél hatszor kisebb súlyunk adta új lehetőségeket.

Amint azt sejteni lehetett, stílusosan az utolsó holdraszállás, az Apollo-17 indítása 40. évfordulójának előestéjén jelentette be a Golden Spikes Company nevű cég, hogy turistautakat kíván indítani a Holdra. Természetesen nemcsak a Hold körüli pályára, hanem a Hold felszínére. A feladat nem egyszerű, de az optimista nyilatkozatok szerint az első repülés akár már 2020-ban megtörténhet.

Erős az igazgatótanács

Megfigyelők szerint a cég - ahogy mondani szokták - "nem kispályás", legalábbis, ami az igazgatótanács összetételét illeti. Annyi bizonyos, hogy egy sor komoly szakembert tudtak felvonultatni. A cég elnök-vezérigazgatója egy ismert bolygókutató szakember, Alan Stern, a NASA tudományos programjainak korábbi vezetője. Az igazgatótanács elnöke Gerry Griffin, a Johnson Űrközpont korábbi igazgatója és az Apollo program repülési igazgatója. Tagjai között egykori NASA mérnökök és űrhajósok éppúgy megtalálhatók, mint a magánűripar jeles képviselői. Ott találjuk Newt Gingrich republikánus politikust, aki egykor a képviselőház elnöke volt, és elnökjelöltként letette a voksát egy holdbázis létesítése mellett.

A társaság eredetileg azzal a céllal alakult, hogy kigondoljanak valamit a kormányzat által elvetett Constellation program (az amerikai Hold- és Mars-utazást célzó program) pótlására. 2010 elején szakértői csoportot hoztak létre, amely megállapította, hogy a magánszektor alkalmas a holdutazás végrehajtására. Szándékaik komolyságát azzal jelezték, hogy már 2010 végén megalapították cégüket, a coloradói székhelyű Golden Spike Companyt. Az elmúlt két évben kidolgozták az üzleti modellt és a főbb technikai megoldásokat.

Összevásárolt alkatrészek

Számításaik szerint az első holdra szállás végrehajtásáig mintegy 7-8 milliárd dollárt kell a vállalkozásba fektetni. A számok persze még bizonytalanok, hiszen többek között azt sem döntötték el véglegesen, milyen rakétával akarják a repüléseket végrehajtani. A becsléseket többféle rakétára is elvégezték. Szóba jöhet a SpaceX cég Falcon rakétájának megerősített változata, a Falcon Heavy vagy a United Space Alliance Atlas-V rakétája. A költségek csökkentése érdekében mindenképpen már létező vagy továbbfejlesztés alatt álló hordozórakétákat és fejlesztés alatt álló űrkabinokat használnának. Új fejlesztést csak azoknál az eszközöknél terveznek - például a holdi leszállóegységnél -, ahol nincs létező kínálat. (Annyi mindenesetre biztos, hogy a költség messze elmarad a NASA által 2005-ben az új emberes holdprogramra becsült 100 milliárd dollártól.)

A Golden Spike űrhajóterve

Elismerik, hogy ez kevésbé elegáns megközelítés, mint ha minden tervezést tiszta lappal indítanának, viszont rámutatnak arra, hogy ezáltal nemcsak a költségeket csökkentik, hanem a kockázatot is, miközben lerövidítik a fejlesztéshez szükséges időt. Eddig még egyetlen szerződést sem kötöttek meg, azonban a legrövidebb időn belül több céggel is elkészíttetik a megvalósíthatósági tanulmányokat a leszállóegységre, a Holdon viselhető űrruhára és a holdi kísérleti eszközökre.

Hangsúlyozzák, hogy a tervek menet közben még megváltozhatnak. A három kísérleti repülést 2017-től kezdődően tervezik, míg a negyedik már egy éles repülés lenne, holdra szállással - 2020-ban. A cég üzleti tervei szerint 2020 és 2030 között 15-25 fizető utasra számíthatnak. Minden küldetés során két pár rakétát indítanának. Az első két rakéta alacsony Hold körüli pályára juttatná a leszállóegységet, míg a második pár vinné el az utasokat, akik a Hold körüli pályán találkoznának a leszállóegységgel (itt látható egy grafika az utazás koreográfiájáról).

Kormánytagokat is vinnének

A cég nem kizárólag a klasszikus űrturistamodellt kívánja követni, vagyis potenciális ügyfélként nemcsak a tehetős gazdagokra gondol, akik a rendszeres luxushajóutak és néhány űrugrás (szuborbitális űrrepülés) után valami többre - és drágábbra - vágynak majd. Legalább ennyire az úgynevezett orosz modell lebeg a szemük előtt.

Az Apollo-11 űrhajósa, Buzz Aldrin a Holdon

Az oroszok ugyanis nemcsak tehetős magánszemélyeknek, hanem kormányoknak, cégeknek és a médiának is felajánlották, hogy űrhajósaikat felviszik a Szaljut vagy a Mir űrállomásra (ez a kép sejteti, mely államokra gondolnak elsősorban ügyfélként). A modell akkoriban működött, ésszerű feltételezni, hogy a holdutazásoknál is lenne efféle kereslet (is). Ami az árat illeti, a cég számításai szerint egy repülés mintegy 1,5 milliárd dollárba kerülne, vagyis a két utas fejenként csekély 750 millió dollárért venné meg a menetjegyét.

Mi történne a Holdon?

A Golden Spike szórólapja szerint a teljes űrrepülési rendszeren kívül - magától értetődősen - a legénység kiképzéséről is gondoskodnak. Kívánságra a Hold felszínén elvégezhető kísérletek, kutatási program összeállításában is közreműködnek. A Hold felszínén eltöltött idő elérheti a két napot is (ez nagyjából a hat Apollo-expedíció átlaga). A cég vállalja továbbá, hogy a leszállóhelyek kiválasztásánál figyelembe veszi a megrendelő igényeit, illetve azt a megrendelő által tervezett kutatási programhoz igazítják. A kutatás nyilván elsősorban államilag finanszírozott űrhajósoknál jöhet szóba.

A Föld a Holdról (Apollo-11)

A saját zsebből utazó gazdagok között lehetnek olyanok, akik csak egy kiadós sétára vágynak, élvezik a sivár holdi táj és az égen ragyogó Föld látványát, vagy éppen a földinél hatszor kisebb súlyuk adta új lehetőségeket. A média által finanszírozott űrhajósok számára érdekes lehet például az Apollo-leszállóhelyek felkeresése. Ez azonban felveti a "hőskorban" a holdra vitt tárgyak szervezett védelmének kérdését (persze ne fegyveres őrökre, hanem inkább jogi, erkölcsi védelemre gondoljunk), hiszen furcsa lenne, ha egy űrhajós szabadon hazahozhatná - sőt, netalán értékesíthetné - az Apollo-űrhajósok által a Holdon kitűzött zászlókat.