A kisbolygó magyar idő szerint 20.25 perckor lesz a legközelebb a Földhöz, ekkor körülbelül 27 600 kilométernyire közelíti meg a bolygó felszínét. A becslések szerint a 2012 DA14 körülbelül feleakkora, mint egy focipálya, átmérője nagyjából 50 méter. A kisbolygó sok Föld körül keringő műholdnál közelebb fog elhaladni mellettünk.
A rekord közelségű kisbolygó a kutatók számára is egyedülálló lehetőséget biztosít, ugyanis az 1990-es években kezdődött rendszeres kisbolygó-megfigyelések óta a csillagászok még nem láttak ilyen közel elhaladó aszteroidát.
Így halad el a Föld mellett a 2012 DA14
A közelítést a NASA magyar idő szerint este 8 órától szakmai kommentárral közvetíteni fogja. A félórás közvetítés alatt egy az aszteroida valós helyzetén alapuló animációval, valamint ausztrál obszervatóriumok felvételeivel szemléltetik majd az elhaladást.
A kisbolygó a legnagyobb közelség idején sem lesz látható szabad szemmel. Amatőrtávcsövekkel is csak a tapasztalatabbak van esélyük megpillantani, mert igen gyorsan mozog majd a csillagos háttér előtt, percenként körülbelül 1 fokot (ez a telihold átmérőjének kétszerese). A kisbolygó megfigyelésére azonban szervezett bemutatók keretében több helyen is lehetőség lesz derült idő esetén.
Távcsöves kisbolygó-bemutatók február 15-én: Budapest, Polaris Csillagvizsgáló: 20-21 óra között előadás, majd a kisbolygó megfigyelése 24 óráig Gyöngyös, TESCO parkoló: bemutató 19 órától Miskolc, Csillagvizsgáló: 18 órától előadás, majd távcsöves bemutató Pécs, AniVet Állattartó Szaküzlet: gyülekezés távcsövekkel 20 órától Sülysáp, Csillagvizsgáló: 19 órától előadás, utána bemutató Szarvas, Városi Könyvtár: 16.30-tól előadás, majd megfigyelés egy később kiválasztandó helyszínen Szeged, Csillagvizsgáló: 18-23 óra között a kisbolygó-közelítéshez kapcsolódó előadással és jó idő esetén távcsöves bemutatóval várja az érdeklődőket |
A 2012 DA14 egy tipikus földközeli kisbolygó, valószínűleg kőzetekből áll. A NASA kutatóinak becslései szerint ilyen test átlagosan 40 évente repül el a Föld mellett, de csak kb. 1200 évente csapódik be. A csillagászok számításai szerint becsapódástól most biztos nem kell tartani.
Egy ilyen méretű test komoly helyi pusztítást tudna okozni. Ehhez hasonló objektum üthette a híres arizonai Meteor-krátert 50 ezer évvel ezelőtt, igaz, az a test vasból állt. Körülbelül ekkora lehetett az a légkörben 1908-ban felrobbant test is, amely több száz négyzetkilométeren letarolta az erdőket Szibériában, ez volt a Tunguzka-esemény.
Meteor-kráter
Bolygónk hosszasan ható gravitációs hatása miatt a 2012 DA14 pályája megváltozik, így a következő jelentősebb közelítésre csak 2019-ben kerül sor, de ennek pontos paramétereit majd csak az idei elhaladás után lehet meghatározni.
A Magyar Csillagászati Egyesület információi szerint a kisbolygót közel egy éve, 2012. február 23-án fedezte fel egy amatőrcsillagászokból álló kutatócsoport, akik a spanyolországi La Sagra Obszervatóriumban felállított 45 cm-es, automatizált távcsövekkel vadásznak gyorsmozgású égitestekre. A 19 magnitúdós aszteroida ekkor már egy héttel túl volt február 16-ai, 2,6 millió km-es földközelségén. Mivel már az első számítások is azt mutatták, hogy keringési ideje majdnem pontosan 1 év, sejteni lehetett, hogy 2013-ban ismét megközelít minket. Miután kiderült, hogy milyen jelentős lesz ez a közelítés, a világ óriástávcsöveit is hadrendbe állították, így egészen május 12-éig sikerült követni az aprócska égitestet, amikor a Mauna Kea-n végzett mérések szerint már csak 24 magnitúdós volt. A 366 napos keringési idő miatt eleinte az is felmerült, hogy egy korábbi űreszköz Nap körüli pályára állt rakétafokozatáról van szó, de a 10 fokos pályahajlás és a túl nagy méret kizárta ezt a lehetőséget. Ennek ellenére bizonyos, hogy a 2012 DA14 szoros kapcsolatban van a Föld-Hold rendszerrel, időnként talán bolygónk ideiglenes kísérőjévé is válik. |