A vörös csillag honnan van?

Az Alkotmánybíróság döntése nyomán nem számít tiltott önkényuralmi jelképnek áprilistól a vörös csillag. A kommunizmus és a munkásmozgalom e szimbólumának kialakulása körül rendkívül sok a bizonytalanság.

A csillag az emberiség egyik ősi jelképe. Ezek közül a vörös csillagot az orosz Wikipedia szerint - amit nyugati források nem nagyon említenek - Mars isten csillagaként is emlegették. Nyugaton dárdát és pajzsot szoktak a római istenhez kapcsolni, csillagot ritkán. Mars szimbóluma az asztrológiában ezért egy pajzs, amelyhez kopját támasztanak - ez egy körből jobbra felfelé mutató nyílnak felel meg. (Nem elsősorban politikai területen, inkább mosdók ajtaján látható manapság.)

A Mars ugyanakkor a véres/vörös bolygó vagy "véres csillag" volt a régiek szemében, tehát a piros szín valóban a háborúhoz, a vérhez, később a forradalmakhoz is kötődött.

Az orosz kommunista párt tagjai vonulnak a Vörös téren

Manapság a vörös csillag a kommunista országokkal és a kommunista ideológiával fonódik össze. Pedig sok olyan ország és tartomány, szövetségi állam van, ahol a vörös csillaghoz semmiféle baloldali hagyomány nem kötődik, mégis tartalmazza az adott állam vagy terület címere, zászlaja. Az amerikai főváros, Washington D. C. lobogóján például három vörös csillag is látható, ami a legkevésbé függ össze a kommunizmussal. A svájci Valais/Wallis kanton címerében is feltűnnek a vörös, a fehér, sőt a félig vörös, félig fehér csillagok egyaránt. A vörös csillagnak az a formája, tehát a kontúrja, amit ma ismerünk, egyenes oldalakkal, öt ággal, elsősorban angol és a francia címerekben fordult elő a középkorban. (Angol neve: mullet, franciául molette.)

A szovjet csillag kialakulása

Hogy miként lett a Szovjetunió és a nemzetközi munkásmozgalom egyik jelképe a vörös csillag, annak számos - nem túl megbízható - magyarázata van. Angol és magyar források általában két történetet emlegetnek a Wikipedián: az egyik szerint 1917-ben csillaggal különböztették meg az orosz hadsereg moszkvai egységeit a nyugati frontról visszaözönlő más egységektől. Amikor a csillagokat kiosztották a tisztek, még nem volt vörös a színük, akkor vezették be a vörös csillagot, amikor ezek az egységek csatlakoztak a Vörös Hadsereghez.

Egy másik legenda szerint a bolsevik forradalom egyik vezére, Lev Trockij látta meg egy eszperantistán a zöld csillagot, és azt vette alapul a bolsevikok vörös csillagjának megkreálásakor. Az univerzális nyelvre törekvő eszperantistáknál a csillag öt ága az öt kontinenst szimbolizálta. Szovjet viszonyok között ez öt kontinens munkásait jelképezte.

Washington D. C. zászlaja

Mindez azonban nem teljesen biztos: Trockij például Életem című önéletrajzi írásában nem nagyon emlegeti a vörös csillagot, legfeljebb arra emlékszik vissza, hogy a Kremlben járva a harangtorony tetején meglátta a kétfejű sast, ami a cári uralmat szimbolizálta. Csak a koronát vették le a fejéről a bolsevik hatalomátvétel után. Ekkor javasolta Trockij, hogy a sarló-kalapácsot tegyék a sas fölé. Állítólag azonban nem maradt rá idő, hogy a Szpasszkij-toronyra felrakják ezt az első szovjet jelképet.

Később a Kreml tornyára viszont felkerült a vörös csillag, amely orosz internetes források szerint az 1918-as polgárháborúban vált a Vörös Hadsereg jelképévé. A hadsereg katonai kollégiumának javaslatára történt ez, tervezőjét az orosz források meg is nevezik: Konsztantyin Jeremejevről van szó.

A dolgozók felszabadítását jelentette a vörös csillag

A vörös csillag a kommunista ideológia szerint a dolgozók felszabadítását jelenti a rabság alól, és hamarosan bele is került a Szovjetunió címerébe. Az, hogy 1917-ben még nemigen volt használatos, az jól látszik a Szovjet kormány és állam története című orosz nyelvű kiadványból, amely 1968-ban jelent meg Moszkvában. A kötetben a Szovjet-Oroszország címerében még csak a Trockij által emlegetett sarló és kalapács tűnik fel 1918-ban. A szovjet orosz 1918-as vörös zászlón pedig csak a föderáció orosz rövidítése, tehát aranysárga betűk vannak a vörös alapszínen kívül, görögkereszt alakban elhelyezve.

A svájci Wallis kanton címere

Ami a bolsevik forradalom kezdeteit illeti, ott is inkább vörös zászlókat lengettek az aktivisták a feljegyzések szerint - például így számol be az eseményekről John Reed a Tíz nap, amely megrengette a világot című könyvében. A bolsevikok kezdetben tehát aligha a vörös csillaggal vonultak. A szovjet zászlón is a sarló és a kalapács volt a nagyobb, mellette azonban már a csillag is feltűnt 1923-től - egy évvel Szovjetunió megalakulása után. A vörös csillagoknak volt egy olyan változata is ekkortól kezdve, amelyben a sarló-kalapács középen szerepelt.

Innentől kezdve a baloldali, kommunista mozgalmak előszeretettel használták a vörös csillagot, ami a XIX. században még nem hordozott politikai jelentést. Ezért fordulhat elő, hogy egy ismert sörmárka és egy ásványvizes cég is mind a mai napig használja logójában a vörös csillagot.

Eltávolítják a vörös zászlót a Chinoin gyógyszergyár tetejéről 1989-ben

A vörös csillag Magyarországon

A vörös csillag aztán Kínától Jugoszláviáig komoly karriert futott be. Magyarországon már a Tanácsköztársaság idején, 1919-ben használták. A második világháború utáni kommunista diktatúra idején pedig még a magyar címerbe is bekerült. Az 1956-os forradalom idején viszont sok vörös csillagot vertek le a forradalmárok a középületek, gyárak homlokzatáról.

Az 1956-os forradalom karhatalmi áldozatainak tablója

A rákosista csillagos címert vágták ki 1956. október 23-án is a zászlókból, így keletkezett a "lyukas zászló", mint a megmozdulások egyik szimbóluma. Később, a Kádár-korszakban átalakították a magyar címert, de a vörös csillag benne maradt a rendszerváltásig - igaz, kicsit már kisebb lett 1957-től érvényes hivatalos jelképben.

Az alkotmánybíróság szerdai döntéséig a vörös csillag Magyarországon tiltott önkényuralmi jelkép volt. Az Alkotmánybíróság szerdán megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi paragrafust - április 30-ai hatállyal. Az AB azzal indokolta döntését, hogy a szabályozás túl tág, pontatlan, ezért sérti a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.