Nehéz az élete a pingvinek királyának

Az elegáns tollazatú, különleges szaporodású királypingvinek rendkívüli odaadással nevelik egy szem utódjukat, miközben számtalan veszéllyel kell megküzdeniük. A családalapítást, a születést és védtelen, a szülei lábán ücsörgő kispingvin gondozását mutatja be David Attenborough legújabb varázslatos természetfilmje, A Pingvinkirály.

Elefántfókák, albatroszok és medvefókák társaságában, több ezres városokban élnek a királypingvinek Déli-Georgia szigetén. Az Antarktiszhoz közeli szigeten élő állatoknak rendkívül zord időjárással és számos veszéllyel kell szembenézniük, az ő életüket mutatja be az egyik legismeretebb televíziós természettudós, David Attenborough legújabb filmje.

Közel egyméteres magasságukkal ezek a madarak a legnagyobb pingvinek közé tartoznak, csak a kicsivel magasabb, Antarktiszon élő császárpingvinek körözik le őket. A felnőttek elegáns tollazatukkal Déli-Georgia "előkelőségei", s amennyire esetlenek a szárazföldön, legalább annyira ügyesek a vízben.

Több ezres kolóniákat alkotnak a királypingvinek a szigeten

Attenborough filmje, A Pingvinkirály egy agglegény királypingvin történetét mutatja be, amely felnőttként tér vissza a szigetre, hogy párt találjon magának. A hatalmas kolóniákban élő madaraknak számos kihívással kell szembenézniük, nemcsak a hideg tél, de több ragadozó is veszélyezteti a felnőttek és a fiókák napjait. A légi felvételek varázslatos képet festenek a nyári szigetről, míg a víz alatt forgatott részletek testközelből mutatják be, hogyan halásznak ezek a madarak, és hogyan menekülnek a félelmetes ragadozók elől.

A természettudományos végzettségű, 86 éves David Attenborough már hatvan éve adja hangját és arcát a természetfilmekhez. 1952-ben csatlakozott a BBC-hez, ahol átmenetileg programigazgatóként is dolgozott, majd az 1970-es években tért vissza az ismeretterjesztéshez. Nemzetközi elismertségét az Élet a Földön című sorozatnak köszönheti, majd ezt követte Az élő bolygó és Az élet erőpróbái. Több tucat ismeretterjesztő film köthető a nevéhez, ezek közül az egyik legutolsó a növények életét bemutató Kingdom of Plants, melyet egy év alatt vettek fel a brit Királyi Botanikus Kertben.

Attenborough néhány héttel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy korlátozni kellene az emberi populáció növekedését. "Mi vagyunk a Föld pestise. A következő ötven évben megkapjuk érte a büntetésünket. Nemcsak a klímaváltozásról van szó, ez pusztán terület kérdése. Elég hely kell ahhoz, hogy élelmet termeljünk ennek az iszonyú nagy hordának. Vagy mi korlátozzuk a populációnövekedésünket, vagy a természet teszi meg ezt helyettünk, és a természet már most is teszi a dolgát" - mondta a Radio Times-nak David Attenborough.

Felhízlalják magukat a szaporodáshoz

A királypingvineknél (Aptenodytes patagonicus) a fiókák gondozása különleges a többi pingvinéhez képest, mert nagyon sokáig tart. A kisebb méretű pingvinek táplálékbőség esetén egy nyár alatt felnevelik fiókáikat, míg a királypingvinek csak 14-16 hónapos korukban szakadnak el a szüleiktől. Az ivarérettséget is csak későn, 3-5 éves korukra érik el.

A film előzetese

Ezek a madarak egy szaporodási időszakon belül monogámok, ám a következő ciklusra gyakran új párt választanak maguknak. Ennek több oka is lehet, például nem egyszerre érnek vissza a szaporodási helyre. A pingvinek a szaporodást megelőzően bőségesen betartalékolnak táplálékkal, és vastag zsírréteget növesztenek. Ha a szaporodási időszak előtt túl korán kezd tartalékolni a pingvin, akkor nehezebben tud elmenekülni a ragadozók elől. Ha pedig túl későn, akkor lehet, hogy nem fog időben visszaérni a szárazföldre, hogy találkozzon a tavalyi párjával.

A tojók válogatósak

A Déli-Georgia szigeten élő királypingvinek általában három éven belül kétszer szaporodnak. A párzást mindig vedlés előzi meg, ami nagyjából egy hónapig tart, és október végére fejeződik be. A párválasztásnál az elsődleges szempont a tollazat, és a tojók általában válogatósabbak, mint a hímek. A kutatók szerint a mellkas és fej tollai jól tükrözik az állat immunrendszerének állapotát: minél egészségesebb egy pingvin, annál ragyogóbb a tollazata.

A tollazat döntő a párválasztásnál

A párba állást egy rendkívül kifinomult, rövid udvarlás előzi meg. A hím rekedt, leginkább trombitára hasonlító kiáltásokkal kelti fel a tojó figyelmét, és kihúzza magát, amennyire csak tudja. Ha a tojó szimpatikusnak találja a hímet, akkor ezt követően kölcsönösen meghajolnak egymás előtt, nyújtóznak, csattogtatják a csőrüket, és kicsit tollászkodnak. A rövid rituálé után történik meg a párzás, majd a tojó körülbelül két hét múlva, november-december környékén lerakja egy szem tojását.

Felélik tartalékaikat a fióka nevelése alatt

A tojás rögtön átvándorol az apa lábára, és hasi bőrredőjébe rejtve melengeti, amíg a tojó elmegy halászni. Ez akár 3 hétig is eltarthat, s ez idő alatt a hím rendületlenül vigyáz a tojásra, hogy nehogy ellopják a tojásokra és fiókákra vadászó halfarkasok. A hím ebben az időszakban a zsírtartalékaiból él, és 12-15 kilós testsúlyának akár 30 százalékát is elvesztheti. A tojó visszatérte után cserélnek, s így megy ez addig, míg a tojásrakástól számított 55. nap környékén kikel a pingvinfióka.

Egy fiatal és egy felnőtt királypingvin

Az első időkben a szinte csupasz kispingvin még védtelen a hideggel és a ragadozókkal szemben, ezért néhány hétig még nem nagyon hagyja el a szülei lábát, hanem a bőrredőbe rejtőzik. A fióka gyorsan nő, és májusra lesz elég nagy ahhoz, hogy a szülei hosszabb időre magára hagyják. A kispingvinek ekkorra nagyobb csoportokba, óvodákba rendeződnek, de továbbra is a szüleik etetik őket. Az első telüket a fiatalok a raktározott zsír felélésével vészelik át. 14-16 hónapos korukra levedlik barnás fiatalkori tollazatukat, és kinő a díszes felnőtt tollazat, amely már vízálló, és így már önállósodhatnak szüleiktől.

A pingvinkirály találkozása az elefántfókákkal (részlet a filmből)

A szülőpár egészen addig nem áll neki a költésnek, amíg előző fiókáját teljesen fel nem nevelte. Rendszerint a következő ciklusban későn, december környékén raknak tojást, és ezért ez gyakran sikertelen. A harmadik évben azonban épp emiatt már korán párba állnak, így nagyobb eséllyel nevelnek fiókát. Vannak azonban olyan párok is, amelyek minden évben sikeresen nevelnek fiókát, és olyanok is, amelyek két sikertelen költés után tudnak csak utódot nevelni. Ez a ciklusosság teszi igazán különlegessé a királypingvint.

Egységben az erő

A pufi, totyogó kispingvinekre a szárazföldön az egyik legnagyobb veszélyt az óriás viharmadár jelenti, mely méreteiben felülmúlja a pingvineket, testhossza ugyanis közel 1 méter, és a szárnyak fesztávolsága akár 2 méteres is lehet. Ügyesebben mozog a szárazföldön, mint a pingvinek, és hatalmas csőrével könnyen megragadja a védtelen fiatalokat. A felnőtt királypingvinek ereje a tömegben van, és csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a viharmadarak ellen, ha egyszerre többen rontanak rá.

A fiókák legnagyobb ellensége, az óriás viharmadár

A halászó felnőttekre is számos veszély leselkedik a tengerben. A pingvineknek gyakran több száz kilométert kell megtenniük, mire alaposan belaknak halakból és puhatestűekből, és elegendő zsírt raktároznak a téli hónapokra. Az óvatlan felnőttek könnyen áldozatául eshetnek a veszedelmes ragadozó hírében álló kardszárnyú delfineknek (más néven gyilkos bálnáknak), vagy a hatalmas fogú és rendkívül fürge leopárdfókáknak. Összességében azonban a királypingvin egyik ragadozónak sem az elsődleges tápláléka, ezért ezek a fajok nem végeznek túl nagy pusztítást az állományban.

Nem szorul védelemre

A királypingvin elterjedési területe viszonylag nagy. Megtalálható a Falkland-szigeteken, a Déli-Georgia szigeten, a Dél-Afrikához tartozó Marion-szigeten és Prince Edward-szigeten, valamint az ausztrál Macquarie-szigeten is, telente pedig Argentínában, Dél-Afrikában és Ausztráliában is felbukkanhat. Világszerte több tízezer példánya él, és a populáció folyamatosan nő, ezért nem élvez védettséget, a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a nem veszélyeztetett (least concern) besorolást kapta.

A tengerek vadászai a leopárdfókák

Kisgyerekeknek nem ajánlott

A Pingvinkirály című film február 21-től látható a magyar mozikban. A királypingvinek meséje élethűen mutatja be az állatok mindennapjait - nemcsak a szépségeket, de a rájuk leselkedő ragadozókat is. A film megtekintése ezért 6 éven aluliak számára nem ajánlott.

A pingvinek életéről már korábban is készült mozifilm. A francia Luc Jacquet rendezésével készült Pingvinek vándorlása egy antarktiszi császárpingvin kolóniát mutatott be, és 2005-ben Oscar- és César-díjat is kapott. Szintén a császárpingvinek voltak a sztárjai a Táncoló talpak című animációs filmnek is.