Megfejtették a baglyok titkát

Az éjszaka vadászó baglyok majdnem körbe tudják forgatni a fejüket. Mostanáig azonban rejtély volt, miként valósítják meg ezt anélkül, hogy elzárnák az agy vérutánpótlását.

Az emberek nyaki és feji artériáinak sérüléseit agyi képalkotó vizsgálatokkal vizsgáló szakemberek egészen mostanáig értetlenül álltak a baglyok különleges képessége előtt. Ezek a madarak ugyanis - a gerincesek közt egyedülálló módon - mindkét irányban akár 270 fokkal is képesek elforgatni a fejüket.

"Mindig csodálkoztam, hogy miért nem lesz bajuk a baglyoknak ezektől a gyors, csavaró fejmozdulatoktól. Mi lehet a magyarázata annak, hogy nem fekszenek ezrével a szélütést kapott madarak holtan az erdőben?" - mondja Philippe Gailloud, az egyesült államokbeli Johns Hopkins Egyetem vezető idegi képalkotó szakembere. "A fejverőerek és a nyaki verőerek a legtöbb állatban - így a baglyokban és az emberben is - nagyon sérülékenyek, és az érfal bélésének még a legkisebb változásaira is rendkívül érzékenyek."

Az embereknél ismert, hogy a fej és a nyak hirtelen forgatásai megnyújthatják és eltéphetik az erek bélését, így vérrög képződhet, amely leválva halálos embóliát vagy szélütést (stroke-ot) okozhat. Ezek a sérülésekkel nap mint nap találkoznak a szakemberek. Rendszerint autóbaleseteknél (a nyak ugynevezett ostorcsapás-sérülése) fordul elő, de néha a hullámvasúton utazás és a rosszul sikerült manuálterápia is okozhatja.

A rejtély megfejtéséhez a Johns Hopkins orvosi illusztrátorokból és idegi képalkotó szakemberekből álló kutatócsoportja természetes okokból elhullott hóbaglyok, szalagos baglyok és amerikai uhuk fejének és nyakának csontszerkezetét és érrendszerét tanulmányozta. Az ereket kontrasztanyag befecskendezésével tették láthatóvá a röntgenképeken.

Egy bagoly röntgenvizsgálata

Az igazán meghökkentő eredményt akkor kapták a kutatók, amikor a véráramlást szimulálva festéket injektáltak a baglyok feji artériáiba. Kiderült, hogy a fej alapjánál futó erek egyre nagyobbakká és nagyobbakká váltak, ahogy több festék jutott beléjük. Ez gyökeresen eltér az ember anatómiai adottságaitól, ahol az artériák általában egyre kisebbek és szűkebbek lesznek és nem öblösödnek ki, amikor elágaznak.

Az így létrejövő rugalmas vértartályok teszik lehetővé, hogy a baglyok a nagy agyuk és szemük energiaigényét kielégítő vérmennyiséget tároljanak, miközben a fejüket forgatják. Az érhálózat számos összeköttetése minimálisra csökkenti annak lehetőségét, hogy a véráramlás bármely okból megszakadjon.

A díjnyertes poszter (a képre kattintva nagyobb méretben látható)

Az eredményeket bemutató poszter - amelyet Fabian de Kok-Mercado orvosi illusztrátor készített - első díjat kapott a Science magazin pályázatán poszter és grafika kategóriában.