Mekkora károkat okozna egy atombomba Budapesten?

A belváros azonnal megsemmisülne, a többi kerületben tűzvész pusztítana. A budai hegyek valószínűleg jelentősen befolyásolnák az atombomba hatását.

Észak-Korea kedden atombombát robbantott fel saját területén, a detonáció ereje egy 5,1 magnitúdójú földrengésnek felelt meg. Egyes becslések szerint 6-7, mások szerint 10 kilotonnás nukleáris fegyvert robbantottak.

A Smithsonianmag.com blogja egy Google Térkép alkalmazás segítségével megpróbálta modellezni, mekkora kárt okozna egy nagyjából 10 kilotonnás atombomba felrobbantása New Yorkban. Az Eric Meyer általá készített alkalmazás a lökéshullám okozta rombolást próbálja megbecsülni, és bármely városon letesztelhető, hogy milyen pusztítást végezne ott egy atombomba.

Meyer a lökéshullám erejét koncentrikus körökben adta meg. A legnagyobb lökéshullám a legsötétebb körnél 15 font/négyzethüvelykes (psi) nyomást jelent, ami nagyjából 1 bar nyomásnak felel meg. A leghalványabb kör 0,1 psi-t szimbolizál. Az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) szerint már 8 psi-s nyomás épületeket söpörne el, míg 1 psi az ablaküvegeket törné be.

A 16 kilotonnás bomba hatótávolsága Budapesten a modell szerint

A domborzati adottságok erősen befolyásolhatják a pusztítást. 1945-ben Nagaszakiban az amerikaiak 21 kilotonnás bombája kisebb károkat okozott, mint a 15 kilotonnás hirosimai bomba, mert Nagaszakiban tagoltabb volt a város felszíne.

A hirosimai bomba 1,6 kilométeres körzetben végzett teljes rombolást a történelmi adatok szerint. A bomba robbanása következtében keletkezett tüzek 11 négyzetkilométeren pusztítottak. Amerikai becslések szerint a város területén belül összesen 12 négyzetkilométernyi terület semmisült meg. Japán közlések szerint az épületek 69 százaléka pusztult el. A robbanás és a tűzvész miatt 70-80 ezer ember halhatott meg, további 70 ezer pedig megsebesült. Az összes áldozat száma 90-166 ezer fő lehetett.

A 16 kilotonnás bomba hatása részletesebben

Nagaszakiban nem urán-235, hanem plutóniumbomba robbant, 469 méteres magasságban. A robbanás elsősorban az Urakami-völgyet pusztította el, így Nagaszaki jelentős részét megvédték a közbeeső dombok. A 21 kilotonnás bomba 3900 Celsius-fokra hevítette a levegőt, és mintegy 1000 kilométer/órás szelet okozott. Becslések szerint 40-75 ezer ember azonnal meghalt, az összes áldozat 1945 végére 80 ezer fő lehetett. A teljes pusztítás itt is 1,6 kilométeres körzeten belül történt. A tüzek 3,2 kilométernyire is pusztítottak.

Egy Budapestre dobott 10 kilotonnás atombomba valós károkozását a budai dombok miatt nehéz megbecsülni. Meyer alkalmazása szerint, ha a bombát az Alagút környékén dobnák le, akkor a legnagyobb megsemmisülés, az épületek összeomlása 1,1 kilométeres körzeten belül történne. Ez az budai I. kerületet érintené a leginkább, annak is a déli részét.

A 21 kilotonnás bomba hatása a modell szerint

A pusztítás elvileg Budán lenne a legnagyobb, ám ebbe a Várhegy, a Naphegy, a Gellért-hegy hatását is bele kell kalkulálni. A bomba Pesten az V. kerület belső harmadát érné elsősorban, de a többi belvárosi kerületben is súlyosan pusztítana az atomfegyver által keltett tűzvész. (Ha a bomba Budapest földrajzi középpontjára, Kőbányára zuhanna, a fizikai pusztítás a koncentrikus körök alapján megítélhető lenne, mert Kőbánya viszonylag magasan fekszik.)

Az 50 000 kilotonnás Cár-bomba feltételezett hatósugara

Egy 21 kilotonnás bomba (a Nagaszakiban ledobott atomfegyverhez hasonló erejű) az I. és az V. kerület nagy részét megsemmisítené. Viszont ha egy Cár-bombát, a valaha volt legnagyobb atomfegyvert, az 1961-ben tesztelt szovjet hidrogénbombát vetnék be, akkor annak 50 ezer kilotonnás ereje gyakorlatilag mindent elpusztítana Budapesten és még néhány elővárosban is.

Nagaszakiban és Hirosimában az áldozatok fele halt meg az első napon. A késleltetett hatás, a sugárbetegség, a rák kialakulása legalább akkora pusztítást jelentett, mint az első nap rombolása.

Ajánlat:

Füvet kellene enni a magyar atombombához