Így pusztultak el a sarkkutató expedíciók

Scott kapitány expedícióját a Déli-sark meghódítása után érte utol a halál, míg a németek a Spitzbergák átszelése közben vesztették életüket a 20. század elején. Az eseményekről egyéves késéssel, száz évvel ezelőtt számolt be a Pesti Hírlap.

"Két nagy nemzet: a német és az angol s velük a világ sajtója, azonképpen tudományos körei, óráról-órára, napról-napra, aggódó szívvel várják a messze Éjszakról és a távol Délről érkező híradásokat" - írta 1913. február 12-én, szerdán a Pesti Hírlap. A 12. oldalon már a cím is sokkoló volt: "Sarkvidéki expedíciók pusztulása".

"Az éjszaki sarkvidéken Schröder-Stranz expedíciója szerencsétlenedett el a Spitzbergákon, pusztán fegyelmezetlensége miatt. A messze Délen: az Antarktikában Scott kapitányt és öt emberét pusztította el, fájdalom, a hóvihar, miközben diadallal koszorúzott délsarki útjából visszatérőben volt" - írta a lap. Az adott korra jellemző, hogy az egy évvel korábbi, 1912 márciusi tragédiáról csak 1913 februárjában érkeztek biztos hírek.

Forrás: Wikipedia

Robert Falcon Scott kapitány

A magyar újság az új-zélandi Central News 1913. február 10-i hírét vette át: "Scott expedíciójának déli osztálya 1912. március havában vesztette életét 155 angol mérföldnyire az Evans-foktól, az expedíció alapállomásától. Scott kapitány március 29-én halt meg. Október 30-án mentőexpedíció indult el az Evans-foktól és november 12-én érkezett Scott sátrához, ahol a kapitány holttestét megtalálta."

Csak második lett Scott

A Pesti Hírlap szerint ugyan "Scott kapitány 1912. január 18-án kitűzte az angol lobogót a Déli-sarkon", de "Roald Amundsen 1911. december 16-án, tehát egy hónappal és két nappal előbb (...) ugyancsak megállapította, hogy elérte azt a vágyva-vágyott pontot, amelyen kitűzte volt a norvégok lobogóját és expedíciós hajójának: a 'Fram'-nak zászlaját."

"R. F. Scott kapitány, daliás férfiú, egykorú Amundsennel" - írta róla a Pesti Hírlap, hozzátéve: "Scott nemzetének becsvágyától is sarkaltatva, a Ross-quadránsból törtetett a Déli-sarkhoz. Amundsen a déli nagy jégsánc mentén, a Cet-öbölbeli Fram-tanyán készülődött a nagy útra."

Amundsen 1911. február 15-én "tehát a délsarki ősszel fogott hozzá sarki előrenyomulásának előkészületeihez s a déli szélesség 80., 81. és 82. foka alatt helyezte el fókahús-készlettel depóit" - számolt be a magyar újság a sikeres norvég expedícióról. Ugyanakkor Scott kapitány már előbb, 1911. január 25-én útnak indult a Déli-sark felé. "Motoros szán, pony-lovak és eszkimó-kutyák segítették volna nagy útjában, ám a szán hasznavehetetlennek bizonyult, a pony-lovaknak sem nagy hasznát látta a rettenetes gyötrelmek között: december 4-ikére csak a déli szélesség 83. fokáig és 24. percéig jutott" - írta a Pesti Hírlap.

Forrás: Wikipedia

Scott kapitány és a Terra Nova expedíció tagjai

Ezzel szemben Amundsen - immár a Déli-sarktól visszatérőben - 1912. január 30-án elérte hajóját, a Framot. "Scott viszont még messze-messze volt a céljától, a Déli-sarktól" - folytatta a magyar újság. Scott 1912. január 3-án a déli szélesség 87. fokát és 2. percét érte el hét emberével. Innen Evans hadnagyot visszaküldte a MacMurdo-öbölbeli téli szállására. "Erről a téli tanyáról Evans közvetítésével vettük Scott utolsó híradását s tudtuk meg azt, hogy merész útjában, a déli szélesség 87 foka és 32. perce alatt 9800 angol lábnyi magasságra jutott az Antarktisz irdatlan jégmezején. Azután öt emberével elindult nagy útjának utolsó szakaszára..." - fogalmaz a magyar újság.

A hófúvás elpusztította az expedíciót

A tudósítás egy február 11-ei, londoni keltezésű hírrel folytatódik: "A 'Globe' című londoni lap New-Zealandból keltezett táviratot közöl, amely azt jelenti, hogy Scott kapitány 1912. január 18-án elérte a Sarkot és hogy visszatérőben a hófúvás elpusztította az egész expedíciót."

Forrás: Wikipedia

Scott kapitány - Nansen is csodálattal nyilatkozott róla 1913-ban

Amikor 1913 februárjára bebizonyosodott, hogy tényleg Scott holttestét találták meg, a norvég sarkkutató, Frithjof Nansen nyilatkozott egy oslói (akkor még: christianiai) újságnak a szerencsétlenségről: "A katasztrófának a rossz élelmezés lehetett az oka. Nem hiszem, hogy a hóviharban pusztult el az expedíció, mert Scott és a kísérői félelmet nem ismerő erős férfiak, akik ismerik az antarktikus vidékek viszonyait. Normális viszonyok közepette nem győzhette volna le őket a legborzalmasabb hóvihar sem. Más elbírálás alá esne a dolog, ha skorbutban szenvedtek volna, amely kimerítette erőiket." A Pesti Hírlap így zárja a norvég lapszemlét: "Nansen végül csodálattal szólt Scott délsarki kutatói képességeiről, amelyek mintha csak egyenesen erre a hivatásra predesztinálták volna."

Nansenről tudni érdemes, hogy miatta lett sarkkutató Amundsenből, a Déli-sark első meghódítójából: amikor meghallotta, hogy honfitársa sílécen átszelte Grönlandot, még gimnazistaként részt vett a norvégiai ünnepélyes fogadtatáson.

A németek Schröder-Stranzot keresték

Mindeközben a németek a saját sarkkutatójukért aggódtak. Herbert Schröder-Stranz egy porosz földbirtokos családban született, majd Namíbiában szolgált, ahol megbetegedett és visszatért Európába. A Pesti Hírlap szerint az 1910-es években a "Szibériától éjszakra eső sarktengeri medencének felkutatására készülődött. Azokra a tájakra, melyeken báró E. Nordenskjöld és a szerencsétlenül járt 'Jeanette'-expedíció, majd az ugyancsak tragikus véget ért báró Toll kutatott volt."

Bár a hírből ez nem derül ki, a valóságban - több évtizeddel azelőtt - a finnországi születésű svéd Nordenskiöld báró sikeresen derítette fel a Spitzbergák környékét. Ő kerülte meg Eurázsiát északról, a Jeges-tengeren és a Bering-szoroson át, Japánba érve. A globális felmelegedés miatt tavaly novemberben már egy hatalmas gázszállító tanker, az Ob River is meg tudta tenni ezt a száz éve még ismeretlen utat. Norvégiától Japánig néhány jégtörő kíséretében jutott el, annyira megritkult a jég az északi tájakon.

Forrás: Wikipedia

Schröder-Stranzék expedíciója

A Pesti Hírlap szerint 1912-ben a németek "a Spitzbergákon csak training céljából, előexpedícióban fáradoztak". "Az expedíció vezetője merész tervezgetéssel, Sandleben kapitánnyal, dr. Mayer geográfussal és titkárával együtt elszakadt az expedíció hajójától. A múlt évi augusztus 12-ike óta semmiféle híradás sem érkezett felőlük." Schröder-Stranzék "nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint hogy a Spitzbergákat keletről nyugat felé - a Dán-szigetekig átszelik. Sikerült-e ez nekik, alig hisszük. Hisz ezen a szigetcsoporton rettenetes zord az éghajlat." - gyanította a tragédiát a magyar újság.

Mentőexpedíciók indultak Schröder-Stranz után

"Schröder-Stranzék megmentésére Berlinben a hírneves dr. Branca professzorral az élén, segítőbizottság alakult, mely máris útnak indította az egyik segítő-expedíciót mely január 24-én hagyta el az Advent-öblöt. Hogy megtalálja-e a szorultságban lévő - esetleg immár mártírhalált halt - expedíciót, azt bizony nem tudjuk" - írja a Pesti Hírlap.

Az expedíció keresésére több csoport is útnak indult, de a többségük szintén bajba jutott, és nem járt eredménnyel. A Schröder-Stranz-expedíció tagjai közül végül két embert talált meg a norvég Arve Staxrud, a többiek nem élték túl a zord körülményeket.