A Brit Antarktiszi Területhez tartozó King George-szigetre, annak Fildes-félszigetére sok kutató érkezik, hogy a Déli-sarkvidéket jobban megismerje. Ez a környék nem a jól ismert jégmezők vidéke, itt még a hó sem borít el állandóan mindent. Éppen ezért okoz komoly természeti károkat, ha az érzékeny ökológiai egyensúlyt az ember megzavarja.
Ehhez képest a mérgező vegyi anyagok, olajkannák, lemerült autóakkumulátorok befedetlen gödrökben hevernek errefelé, írja a Smithsonianmag.com blogja. A fűtőanyag, ha elfolyik a kutatóbázisokról, szintén a környezetet szennyezi. "Valódi hulladékgazdálkodási problémával kell szembenéznünk az Antarktiszon" - állapította meg Hans-Ulrich Peter, a Jénai Egyetem munkatársa, aki egy jelentésben foglalta össze az ember okozta károkat a Déli-sarkvidéken.
Pedig a Déli-sarkvidéken kutató államok egyezményt írtak alá az antarktiszi környezetvédelemről. A protokoll 1998-ban lépett életbe, és célja a biodiverzitás megőrzése volt a legdélebbi kontinensen. Az egyezmény betartása azonban nehézkes.
Az Antarktisz környezetvédelméről szóló egyezmények elvileg a nemzetközi jog részét képezik, de a gyakorlatban minden ország a maga hatáskörében ítélkezik a szabályok megszegőiről. Minthogy az Antarktiszon többnyire kormányzati alkalmazottak dolgoznak, kicsi az esély, hogy szigorúan lépjenek fel velük szemben, írja a Smithsonianmag.com. Bár vannak példák arra, hogy az érintettek összefogtak, és hajóra pakolva elvitték a szemetet a Déli-sarkvidékről, azért a jénai kutatók szerint a tendencia inkább aggasztó.
A jelentés készítői azt javasolják, hogy a Fildes-félsziget legyen az Antarktisz speciálisan kezelt területe (Antarctic Specially Managed Area, ASMA). Ezáltal szigorúbban szabályoznák az itteni kutatási tevékenységet és a turizmust is. Mindazonáltal a kutatók tudják, hogy erre egyelőre kevés az esély.
Hans-Ulrich Peter 30 éve tanulmányozza a Fildes-félszigetet. Szerinte ez egy különleges hely, mert ez az egyik jégmentes és viszonylag nagy ökológiai változatossággal megáldott hely a Déli-sarkvidéken. Nemcsak mohák és zuzmók, hanem algák, pingvinek, fókák, vándormadarak fordulnak itt elő. Mindez vonzó a kutatók számára, de még turisták is érkeznek ide. Ennek következtében mintegy 40 négyzetkilométeren három chilei, egy kínai, egy orosz és egy uruguayi kutatóállomás zsúfolódott össze. Szezonálisan változik ugyan a számuk, de általában 100-300 kutató tartózkodik errefelé, és tavaly még 900 turista is megfordult itt.
Miközben a kutatók a biodiverzitást tanulmányozzák, ők maguk is veszélyeztetik azt. Invazív fajokat hoztak az Antarktiszra, mint például a Bellingshausen kutatóállomás orosz munkatársai. Az állomás körül ugyanis idegen növényfajok telepedtek meg - állapította meg Christina Braun, a jelentés társszerzője. A jénai kutatók szerint korábban nem látott rovarok és más állatfajok is megjelentek az Antarktiszon, elsősorban a látogatóknak köszönhetően. Az Antarktisz legszennyezettebb helyszíneinek egyike a Bellingshausen állomás - szögezi le a Smithsonianmag.com. Itt több ezer tonna szemét halmozódott fel az 1968-as építkezés óta. A hulladékot pedig nyitott gödrökben tárolják, így a szél könnyen felkapja és tovább viszi a szemetet.
Persze nemcsak az oroszok, hanem szinte minden más kutatóállomás hozzájárul a szennyezéshez. 220 helyszínt sorolnak fel a németek, ahol nagy mennyiségű hulladék halmozódott fel. Ennek 22 százaléka frissen került ki a természetbe, 15 százalékát pedig az óceán partjára dobálták. Találtak itt repülőgép-üzemanyagtól kezdve, fagyállón át fertőtlenítőszerekig sok mindent. A felelősek ezért nem elsősorban a turisták, hanem az itt szolgálatot teljesítő kutatók és más állami alkalmazottak - állapítja meg a jénai jelentés.