Kétezer zseni genetikai anyagának tanulmányozásával próbálja megfejteni az emberi intelligencia titkát a kínai BGI cég, írja a Vice magazin. A lapnak adott interjújában Geoffrey Miller, az Új-Mexikói Egyetem evolúciós pszichológusa - a kétezer zseni egyike - azt mondta, hogy a kutatások akár embriószelekcióhoz is vezethetnek. Miller szerint a céget elsősorban kínai és európai emberek DNS-e érdekli, és tudományos konferenciákon keresik a lehetséges alanyokat, akiknek aztán számos okmánnyal kell igazolniuk az intelligenciájukat.
Kína rendkívüli léptekben halad előre a genetikai kutatások terén, és a BGI a legnagyobb ottani kutatóközpontok közé tartozik. A cég képviselte Kínát a Humán Genom Programban. 2002-ben megfejtették a rizs genomját, 2003-ban elsőként írták le egy ázsiai ember DNS-ének bázissorendjét. 2010-ben jelentősen megnövelték a szekvenálási kapacitásukat, és genetikai kutatásaikkal a világ élvonalába kerültek. Emberi, állati és növénygenetikával is foglalkoznak, továbbá epigenetikai kutatásokat is végeznek. Kínán kívül Japánban, Hongkongban, az Egyesült Államokban és Európában (Koppenhágában) is van irodájuk. Becslések szerint több mint 4000 szakember dolgozik a cégnél.
Kiválogatnák a legígéretesebb embriókat
Ha a kínaiak rájönnek, hogy melyik génszakaszok felelnek az intelligenciáért, akkor ez odáig vezethet, hogy a szülők a laboratóriumi körülmények között megtermékenyített petesejtek közül kiválaszthatják azt, amelyikből a legokosabb utód lesz, mondta a Vice-nak Miller. "Nem genetikai manipulációról vagy új gének hozzáadásáról van szó, ezekkel a génekkel a szülők rendelkeznek" - mondta Miller.
A szakember szerint ez a fajta embrióvizsgálat 5-10 éven belül megvalósulhat, és ha több generáción át alkalmazzák, akkor az intelligenciahányados általános emelkedését eredményezheti. "Ha csak öt ponttal lenne nagyobb egy átlagos gyerek IQ-ja, már az hatalmas különbséget jelentene a gazdasági termelékenységben, az ország versenyképességében" - mondta Miller. A kutatások idővel akár genetikai manipulációhoz (genetic engineering) is vezethetnek. Andrew Nicol 1997-ben bemutatott Gattaca című sci-fije nagyjából ezen az elképzelésen alapult.
A Miller által elmondottakkal nem áll teljesen összhangban a BGI kognitív laborjának honlapján található kutatási tervezet. A leírás szerint körülbelül tízezer kínai és tízezer amerikai állampolgártól vennének genetikai mintát. Az önkénteseknek versenyeken, illetve rutinszerűen alkalmazott tudásfelmérő teszteken kell bizonyítaniuk az intelligenciájukat, és csak akkor vehetnek részt a vizsgálatban, ha bizonyos szintet elérnek. Ezeknek az adatoknak a megadásával, továbbá az igazoló dokumentumok beküldésével a labor honlapján keresztül lehet jelentkezni a kutatásban való részvételre.
Dr. Falus András, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének egyetemi tanára tavaly Koppenhágában részt vett a BGI által szervezett egyik konferencián. "A kínai BGI ma már valóban az első a világon a DNS nukleotidsorrendjének feltárásában, de saját tavalyi élményeim alapján nem gondolom, hogy reális tudományos gondolkodók lévén ezeket a kissé futuro-horrorisztikus elképzeléseket magukénak vallanák" - mondta Falus az [origo]-nak.
Vannak tulajdonságok, amelyekre könnyebb szűrni
Az intelligenciát nem egyetlen, hanem lényegesen több gén, illetve ezek kölcsönhatása határozza meg, ezért az embriószelekció nem is olyan egyszerű feladat. Ezzel szemben azokra a tulajdonságokra, amelyeket csupán néhány gén határoz meg (például szemszín, hajszín), sokkal könnyebb szűrni, mondta Miller. "A test alakja egyszerű feladat lenne, a vonzó külső már sokkal bonyolultabb, és a személyiségjegyek is egyszerűbbek lennének az intelligenciánál - például, hogy milyen keményen dolgozik valaki, liberális vagy konzervatív beállítottságú" - tette hozzá.
Miller szerint a nyugati kutatók igencsak le vannak maradva a kínaiakhoz képest, mert bár a tudásuk és a felszereltségük megvan a vizsgálatokhoz, a kínaiak nagyobb mintákon dolgoznak, és ott a genetikai vizsgálatok szabályozása sem olyan szigorú. "Ideológiai eltérések vannak. Mi azt mondjuk: 'ez problémás lehet, nem kellene beavatkoznunk a természetbe, nem kellene beavatkoznunk Isten művébe'. Pár hete vettem részt New Yorkban egy beszélgetésen, ahol a téma a genetikai módosítások engedélyezésének kérdése volt, és a közönség véleménye nagyon megoszlott a dologról. Kínában valószínűleg a hallgatóság 95 százaléka azt mondaná: 'persze, tegyük genetikailag egészségesebbé, boldogabbá és okosabbá a gyerekeket!' Nagyok a kulturális különbségek" - mondta Miller.
"A legtöbb országban az embrió genetikai vizsgálata tiltott, ez ugyanis megoldhatatlan etikai dilemmákhoz vezethet, olyan, mintha felnyitnánk Pandora szelencéjét. A Bioetikai Konvencióhoz csatlakozó országokban az embriónak csak szigorúan orvosi célú vizsgálatára van lehetőség. A konvencióhoz hazánk is csatlakozott" - mondta korábban az [origo]-nak dr. Kovács József bioetikus.
"A legtöbb testi tulajdonság multifaktoriális hátterű, ezeket genetikai és környezeti-epigenetikai hatások sokasága együttesen határozza meg. Sokkal inkább vonatkozik ez a mentális, pszichikai sajátosságokra, amelyeket az epigenetikai hatások mellett elsősorban a központi idegrendszer hatalmas bonyolultságú hálózata működtet" - mondta Falus András.
"A gének és egyéb DNS-szakaszok funkciójának feltárása egyre gyorsabban és olcsóbban történik, ezek között a magasabb szellemi teljesítménnyel kapcsolatba hozható genetikai elemek további felismerésére is valós lehetőség van. Önmagában szerintem nem valószínű, hogy ezek a várható eredmények biológiai - és természetesen etikai - lehetőséget adnának az eredményes, előre kiszámítható hatású beavatkozásra. Egy-egy 'genetikai célpont' felismerése gyógyszerfejlesztési lehetőségeket jelenthet, de a teljes mentális teljesítmény manipulációját még az embrióválogatás szintjén nemigen vélem reális lehetőségnek" - mondta a kutató.
Beágyazódás előtti genetikai vizsgálatok
Az embriók genetikai vizsgálata nem újszerű dolog, néhány éve már Magyarországon is elérhető mesterséges megtermékenyítés esetén. Akkor szokták ezt javasolni, ha a gyerekvállalásnál nagy a genetikai kockázat, például a családban valamilyen öröklődő betegség fordul elő. Az eljárást preimplantációs genetikai diagnosztikának (PGD) hívják. Olyan betegségek szűrhetők ki vele, mint az örökletes vérzékenység (hemofília A és B), az izomsorvadással járó Duchenne-féle izomdisztrófia, a törékeny X-szindróma vagy az X kromoszómához köthető vízfejűség. A számbeli kromoszóma-rendellenességek (például Down-kór) is felismerhetők. (Bővebben a PGD-ről korábbi cikkünkben olvashat.)