Mit jelentene egy magyar pápa Magyarországnak?

Erdő Péter pápává választása nagyobb jelentőségű lenne Magyarország számára, mint amilyen Németországnak Ratzinger bíboros 2005-ös megválasztása volt, ám II. János Pálnak a lengyel, illetve a világtörténelemre gyakorolt befolyásától alighanem elmaradna. A megkérdezett szakértők szerint egy magyar pápa a hazafias érzelmek erősödését eredményezné, és jelentős hatással lehetne a határontúli magyarok vallásos életére is.

Erdő Péter bíboros pápává választása egészen más megvilágításba helyezné Magyarország prímásának pályafutását. Az első számú magyar katolikus vezető a katolikus világegyház fejeként óriási jelentőségű posztra emelkedne. Ugyanekkor ennek a választásnak a Magyarországra gyakorolt hatása sokkal kisebb lenne, mint a kommunizmus idején II. János Pál pápa megválasztása - ez a véleménye Matthias Riedlnek, a budapesti Közép-európai Egyetem valláskutatási programigazgatójának.

XVI. Benedek búcsúzik a hívektől

Riedl szerint a lengyel pápa, Karol Wojtyla 1978-as megválasztása - bár erre senki sem számított - a világtörténelmet is befolyásoló tényező lett. A kommunizmus megbuktatásához is hozzájárult a pápa tevékenysége akkor, amikor sokan azt hitték, hogy a szekularizált (világi) európai államokban a vallási vezetők már nem játszhatnak fontos szerepet. Valójában azonban II. János Pál majdnem akkor lett pápa, amikor Khomeini ajatollah hívei átvették a hatalmat Iránban, és visszahívták Teheránba a száműzött vallási vezetőt - vagyis a hetvenes évek végén újra kellett értékelniük az elemzőknek az egyházak és a politika kapcsolatát - magyarázta a CEU történelemtanszékének egyetemi docense.

A lengyel pápa hatása óriási volt

Riedl szerint II. János Pál utazásaival nagyban befolyásolta a lengyel politikai és szellemi életet. A Szolidaritás ellenzéki szakszervezeti mozgalom életre kelése 1980-ban összefüggött a pápa előző évi lengyelországi látogatásával. Karol Wojtyla későbbi vizitjei alkalmával pedig burkoltan támogatásáról biztosította a föld alá kényszerített Szolidaritás mozgalmat. A pápa óriási befolyása a lengyel társadalomra a CEU programigazgatója szerint elsősorban annak köszönhető, hogy a lengyelek több mint kilencven százaléka katolikus, és sokan aktívan gyakorolják vallásukat.

Erdő Péter bíboros audiencián II. János Pálnál 2003-ban

Érszegi Márk Vatikán-szakértő is egyetért a CEU programigazgatójával: Lengyelország esetében nagyon nagy és pozitív volt az egész népre gyakorolt hatás. Az, hogy a kommunista rendszerből érkező bíborost választottak meg pápának, nagy erőt, reményt és bátorságot adott a lengyelországi hívőknek és az ottani egyháznak is. II. János Pál pápaságának gyakorlati hatása is volt a lengyel egyházra nézve. Több lengyel egyházi személy került a Római Kúriára, a vatikáni hivatalokba. A lengyel lett az egyik munkanyelv a Vatikánban (bár a hivatalos nyelv a latin, a napi tevékenységek fő munkanyelve pedig az olasz).

...a németé nem

Németországban Ratzinger bíboros 2005-ös pápává választása azonban már nem játszott ekkora szerepet a történelemben, mert Németország vallásilag sokkal megosztottabb, mint Lengyelország. A keresztény lakosság fele-fele arányban katolikus, illetve protestáns. A katolikusoknak is csak az egynyolcada aktív tagja az egyháznak. A keleti részek (az egykori NDK) Riedl szerint szekularizáltabbak, a nyugati tartományokban azonban némileg bonyolultabb a helyzet, bizonyos régiókban erősebb az egyházak szerepe.

XVI. Benedek és Fidel Castro 2012-ben Havannában

XVI. Benedek más történelmi időszakban és más körülmények között került a pápai trónusra. Ratzinger bíboros bajor származású, azonban nem közvetlenül Németországból jutott el a legmagasabb katolikus egyházi méltóságig. Mielőtt pápává választották volna, már 25 éve a Vatikán egyik fontos hivatalát vezette. XVI. Benedek így "belső embernek" számított a Vatikánban, ezért sem emelkedett látványosan az ő idején a németek aránya a Római Kúrián. Igaz azonban, hogy például az egyik legfontosabb posztra, a hittani kongregáció élére egy német érsek, Gerhard Müller került 2012-ben. A németek hatása azonban Érszegi szerint azért sem nőtt annyira XVI. Benedek idején, mert a német katolikus egyház eleve rendkívül erős pozíciókkal rendelkezik a Vatikánban, illetve a német egyházmegyék a Szentszék legnagyobb anyagi támogatói közé számítanak.

Pápalátogatásra számíthatnánk Erdő megválasztása esetén

Mindezek alapján, Érszegi szerint, ha a magyar bíborost választanák pápává, annak elsődleges hatása az lenne, hogy a magyar egyház és egész Magyarország részéről sokkal nagyobb figyelem fordulna a pápa személye, tanítása felé. Jobban odafigyelnének, hogy mit mond, mit csinál a pápa, mi az üzenete. Ez mindenképpen lelkesedéssel párosulna, különösen természetesen a magyar katolikusok részéről. Várható volna az is, hogy ha magyar lenne a pápa, akkor felkeresné a szülőhazáját - viszonylag rövid időn belül. Ha Erdő Péter lenne a pápa, akkor az egyik feladata éppen az lenne, hogy a saját megüresedő tisztségére, az esztergom-budapesti érsekség élére nevezzen ki utódot. Az utód pedig hagyományosan hamarosan megkapná a bíborosi címet is, ami a Vatikánban fontos tényező lehet. Az azonban kérdéses, hogy egy esetleges magyar pápa megválasztása esetén hány magyar pap és főpap jutna vatikáni hivatalokba. Ez a magyar egyház "teljesítőképességétől", teherbíró képességétől is függ. Az itt a kérdés, hogy tudunk-e annyi alkalmas embert kiállítani, akire a magyar származású pápa támaszkodhatna.

A magyar katolicizmusra gyakorolt esetleges általánosabb jellegű hatásokról Érszegi annyit mondott, hogy a katolikus egyházfő - ha magyar lenne -, nyilvánvalóan jobban érdeklődne a regionális és a magyar ügyek iránt, jobban ismerné a térséget. Hogy ez konkrétan milyen intézkedésekben, lépésekben nyilvánulna meg, azt nehéz lenne még csak sejteni is, de például joggal lehetne arra számítani, hogy azokat a boldoggá avatási ügyeket, amelyek számára kedvesek, pápaként igyekezne előmozdítani.

Erdő Péter bíboros, a magyar katolikus egyház prímása

Egy kicsit egyenesebb derékkal mernénk fellépni

"A pápa a világegyház vezetője és - mi tagadás - egyúttal a glóbusz egyik legbefolyásosabb személyisége is. Olyan időkben, amikor hiteles vezetőkből ilyen mértékben hiány mutatkozik, természetesen óriási megtiszteltetés lenne Magyarország számára, ha a bíborosok konklávéja Erdő Péter atyát találnák a legalkalmasabbnak erre a tisztségre" - mondta az [origo]-nak Patsch Ferenc jezsuita szerzetes.

"Nem gondolnám, hogy Magyarország 'megtérne' ettől, vagy hogy ennek hatására a magyarok többet járnának templomba, vagy többet imádkoznának. Ez Németországban sem így történt. Annyi azonban bizonyos, hogy egy magyar főpap pápává választása esetén egy kicsit több önbecsüléssel, egy kicsit magabiztosabban, egy kicsit egyenesebb derékkal mernénk fellépni; tudva, hogy olyan néphez tartozunk, amely a kor legmagasabb színvonalán megszólalni képes embereket képes kinevelni. Ezt persze már egy ilyen mértékben esélyes magyar főpap léte is bizonyítja. Egy esetleges 'történelmi meglepetés' ehhez képest már csak - hogy úgy mondjam - hab volna a tortán'" - mondta.

Magyarország félúton jár Lengyelország és Németország között

Bár Mathias Riedl nem kívánt részletes elemzésbe bocsátkozni Erdő Péter esetleges pápává avatásáról, azt azonban megjegyezte, hogy Magyarország valahol félúton jár a lengyel és a német példa között. Magyarországon nem annyira homogén a lakosság vallásilag, mint Lengyelországban, hiszen itt a protestáns felekezetek viszonylag erősek.

Riedl szerint Erdő Péter megválasztása a hazafias érzelmek hatalmas, de csak átmeneti erősödését eredményezné, ahogyan az Ratzinger 2005-ös németországi megválasztásakor is történt. Akkor még a híres-hírhedt bulvárlap, a Bild Zeitung is így jelent meg: "Wir sind Papst", azaz "Mi vagyunk a pápa". Ez azonban gyorsan múló hangulat volt, bár átmenetileg még fokozta is XVI. Benedek első külföldi látogatása, amely Németországba vezetett. Egy ifjúsági találkozóra érkezett, és ekkor volt talán népszerűsége csúcsán a hazájában. Ezután azonban Németországban fokozatosan inkább a csalódottság lett úrrá a hívőkön és nem hívőkön egyaránt. XVI. Benedek ugyanis elsősorban a konzervatív egyházi embereket léptette elő püspökké, vagy helyezte őket más fontos pozíciókba, miközben a német katolikusok viszonylag liberálisabb nézeteket vallanak.

A vallásszociológus véleménye szerint ellentmondásos Erdő Péter szerepe

"A vallásszociológusnak csak gyanúi lehetnek, hiszen soha nem készült felmérés Erdő Péter "népszerűségéről" sem hazai lakossági mintán, sem katolikus almintán" - mondta az [origo]-nak Nagy Péter Tibor egyetemi tanár, az MTA doktora. "Analógiás alapon tudjuk, hogy az egyházuk tanítását követő, rendszeres templomjáró lengyel, illetve német katolikusok igen pozitívan fogadták honfitársuk pápává választását" - tette hozzá Nagy. A kutató szerint "ha a hazai hívő katolikus népességen belüli reakciókat akarjuk megjósolni, arra érdemes talán felhívni a figyelmet, hogy Erdő Péter - főpapi karrierjét megelőzően - jogászprofesszor volt, pápává választása a katolikus értelmiség nagy része számára tehát mindenképpen nagyobb sikernek számíthat, mint ha hagyományos egyházi apparátusi karrier képviselőjére várna a pápai trón."

Az egyetemi tanár szerint ugyanakkor a - Magyarországon kisebbségben lévő - katolikus reformértelmiség a magyar katolikus egyházat igen konzervatív intézménynek tartja, olyannak, melyben - nemzetközi mércével mérve - csak igen kevéssé érvényesült a második vatikáni zsinat - modernizációt, szociális elkötelezettséget, világiak növekvő szerepvállalását, pártpolitikától való elválást szorgalmazó - szellemisége. "Az esztergomi érsek - minden érdeme ellenére - mégiscsak egy ilyen részegyház felelős vezetője - a pápaválasztó konklávé belé fektetett bizalma pedig épp úgy nem jó üzenet a reformkatolicizmus elkötelezettjeinek, mint ahogy annak idején Ratzinger megválasztása is aggasztó volt" - jegyezte meg Nagy, aki - a közéletet figyelő nem katolikus elemzőként - úgy véli, Erdő Péter szerepe ellentmondásos. Két példát említett: egyrészt megjelent és felszólalt az Élet menetén, másrészt viszont érseki tevékenysége időszakában lett normává a Prohászka-kultusz a magyar katolikus egyházban.

Erdő Péter (középen)

XVI. Benedek sem volt egészen konzervatív?

Mathias Riedl mindazonáltal felhívta a figyelmet egy paradox jelenségre is. Miközben XVI. Benedeket sokan konzervatívnak tartották, lemondásával mégis óriási reformlépést hajtott végre. Riedl szerint az önkéntes távozás után immár minden őt követő pápának foglalkoznia kell azzal a gondolattal, hogy meddig akarja betölteni ezt a méltóságot. Ebből a szempontból XVI. Benedek visszatért Josef Ratzingernek eredetileg a II. vatikáni zsinat idején vallott, a reformerekhez közeli szemléletéhez, és bár II. János Pál pápa egyik legközelebbi munkatársaként és pápaként is inkább konzervatívnak tartották, az utókor tudja majd csak megítélni, hogy mennyire volt reformer és mennyire konzervatív XVI. Benedek.

Mennyire ismert Erdő Péter?

A CEU programigazgatója szerint míg Lengyelországban a politika meghatározó elemévé vált a lengyel pápa személye és tevékenysége, Németországban pedig szinte semmi szerepe sem volt a katolikus egyházfőnek a német belpolitikában, addig Magyarország e tekintetben is középúton járna. Bár Orbán Viktor miniszterelnök protestáns, a magyar kormány esetleg megpróbálhatná kihasználni a helyzetet, "instrumentalizálhatná" Erdő Péter esetleges pápává választását, de szerinte ezzel csak átmeneti előnyöket érhetne el. Erdő Péter helyzete annyiban is eltér II. János Pálétól és XVI. Benedekétől, hogy ha esetleg pápává választanák, akkor szinte ismeretlen szereplőként kerülne ebbe a méltóságba - véli Riedl. Míg Wojtyla és Ratzinger korábban saját egyházuk és a világegyház ismert és elismert szereplője volt, Erdő Péter viszonylag szűk körben ismert. A magyarországi hívők között sincs olyan kultusza, mint például Mindszenty bíborosnak volt - hangsúlyozta Riedl.

Ugyanakkor a Médianéző Kft. felmérése szerint "az esélyesek között tartják számon Erdő Pétert az összes magyar médiamegjelenés csaknem felében, s a külföldi lapok is számolnak a megválasztásával". A Médianéző 321 vonatkozó cikket vizsgált február 11. és március 4. között. A magyar sajtóban megjelenő érvek szerint a 61 éves Erdő Péter fiatalnak tekinthető, a bíborosok között ismertnek számít, rendelkezik kánonjogi múlttal, jól beszél olaszul, és erős nemzetközi kapcsolatrendszere van, ami igen esélyessé teszi őt. A Médianéző Kft. által vizsgált külföldi sajtótermékek szerint is lehetséges, hogy ő lesz az új pápa. Mellette szól például, hogy ő tölti be az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöki tisztségét, valamint kánonjogi múltja és olasz nyelvtudása is alkalmassá teszi.

Magyarország nem tartozik a nagyon vallásos országok közé

Egy tavalyi felmérés szerint Magyarország nem tartozik a nagyon vallásos országok közé, és a tendenciák sem egyértelműek: bizonyos mutatók a hit erősödésére, mások a gyengülésre mutatnak. Az Istenhit koronként és országonként című felmérés során - 1991-ben, 1998-ban és 2008-ban - elemezték a kutatók előbb 18, majd 33, végül pedig 42 országban a vallásos hit terjedését vagy éppen visszaesését.

Magyarország az ateizmus nemzetközi listáján a 11. helyen áll, vagyis nálunk viszonylag sokan tagadják isten létezését (23 százalék). Lengyelországban ugyanez a mutató mindössze 2 százalékos, az egykori NDK területén viszont egyértelműen többségben vannak az ateisták: 59 százalékos az arányuk.

A kétséget kizáró istenhitet kifejező listán hátulról a 12. helyet foglalja el Magyarország (39 százalékkal). A "személyes istenben", minden emberrel egyenként törődő istenben hívő magyarok aránya 31 százalék, így ezen a listán már csak a tizenharmadikak vagyunk hátulról. Mindez azt mutatja, hogy az ország - más kérdésekhez hasonlóan - erősen megosztott. Viszonylag nagy a vallástalanok, ateisták aránya, de jelentős a vallásos emberek hányada is.

A magyar helyzet ellentmondásosságát mutatja, hogy az utóbbi években nőtt az ateisták aránya, sőt azoknak a részaránya is, akik sosem hittek istenben, viszont nemzetközi összehasonlításban is dinamikusan (a különböző periódusokat tekintve 3,7, illetve 4 százalékkal) nőtt a személyes istenben hívők hányada. Magyarországon az istenhívők elsősorban az idősebb korosztályokhoz tartoznak: a 28 év alattiak 15,9 százaléka, míg a 68 év felettiek 40,4 százaléka bizonyos Isten létezésében.

A magyar lakosság kétharmada katolikus

Magyarországon a katolikusok aránya 66 százalékos, a reformátusoké 20 százalék körüli, míg az evangélikusok 5 százalékos arányt képviselnek. A néhány évvel ezelőtt elhunyt Tomka Miklós vallásszociológus 2001-ben publikált az Educatio című folyóiratban Hagyományos (vallási) értékek a modern társadalomban címmel egy európai értékfelmérésre hivatkozó tanulmányt. Eszerint a magyar lakosság 57,9 százaléka egyháztag, ami elmarad a románok 97, a lengyelek 95, a portugálok 88, a spanyolok és olaszok 82-82 és a bolgárok 70 százalékos arányától.

Ugyanakkor Magyarország megelőzi az egyháztagok arányát tekintve Csehországot (35 százalék) és Észtországot (24 százalék) Kelet-Európában. Németországban a magyarhoz hasonló, 60 százalékos az egyháztagok aránya. A magyar lakosság az egyháztagok arányához hasonlóan vallotta magát vallásos öntudatúnak a 2001-es adatok szerint: 57,5 százalék mondta ezt magáról. Ugyanakkor havonta csak a lakosság 17,9 százaléka jár templomba, hetente többször mindazonáltal 28,98 százalék imádkozik - a korábbi tanulmány szerint.

A csángókra jelentős hatással lehetne Erdő Péter

Egy magyar pápa esetleges megválasztása egy az [origo] által megkérdezett - névtelenséget kérő - szakértő szerint jelentős hatással lehet a határontúli magyarok vallásos életére. Elsősorban a csángók vallásgyakorlata ügyében lennének valószínűleg megítélésbeli változások. A szakértő felidézte, hogy a bukaresti rádiónak nyilatkozva nemrégiben a pápai nuncius arról beszélt, hogy a Moldvában, tehát a Kárpátokon túl élő csángók román nyelvűek. Ám amikor éppen Erdő Péter tartott ott misét, kiderült, hogy a csángók megértik a magyarul celebrált istentiszteletet. Ugyanakkor az [origo] által megkérdezett szakértő szerint is a csángók többsége ma már valóban inkább román nyelven kommunikál. A Kárpátokon túli Romániában élő római katolikusok száma 350 ezer, közülük mintegy 40 ezer csángó beszélhet szerinte magyarul, az utóbbiak elsősorban a moldvai Iasi (Jászvásár) püspökségéhez tartoznak.

II. János Pál és a litvánok

II. János Pál pápa egyes források szerint anyai ágon részben litván származású volt. Lengyelország és Litvánia évszázadokon át közös (katolikus) államban élt. A szovjet tagköztársaságként vegetáló nyolcvanas évekbeli Litvániában jelentős lengyel kisebbség is fennmaradt, jóllehet asszimilációja igen erőteljes volt a második világháború után. A lengyel pápa különös, kettős hatással bírt Litvániában. A Lengyelországhoz hasonlóan erősen katolikus Szovjet-Litvániában a szamizdat kiadványok száma jelentősen megnövekedett a nyolcvanas években, amikor már Karol Wojtyla pápa volt. Minderről V. Stanley Vardys, az amerikai Oklahomai Egyetem kutatója írt tanulmányt még a nyolcvanas években. A litván katolicizmus volt a bölcsője egyébként a litván Helsinki Bizottság létrejöttének, amely az emberi jogokra hívta fel a figyelmet a szovjet rendszer idején. A rendszerváltás(ok) után, viszont a lengyel kisebbség kényes helyzete miatt a pápa csak 1993-ban látogatott el Litvániába, és ekkor is ügyeltek arra, hogy a litvániai lengyel kisebbség ügye és a "lengyel pápa" megjelenése ne okozzon feszültséget - erre Anatol Lieven hívta fel a figyelmet a The Baltic Revolution (Balti forradalom) című kötetében.

Korábban:

Van, ami Isten parancsa - Milyen kihívások előtt áll a katolikus egyház?

Erdő Péter a sötét ló - A legjobban informált vatikáni tudósítók szerint Erdő Péter ott van a tíz legesélyesebb pápautód között

A kopott reverendától a szentszék lábáig - egy korábbi Erdő Péter portré