A lakható zóna az a tartomány egy csillag körül, amely megfelelő csillagtávolságban van ahhoz, hogy az itt keringő égitesteken tartósan jelen lehessen a folyékony víz, az általunk ismert élet nélkülözhetetlen feltétele. A Kepler-űrtávcső legújabb eredményeiről csütörtökön beszámoló csillagászok három ilyen exobolygót (Naprendszeren kívüli bolygót) is bejelentettek.
A bolygók közül kettő a Kepler 62 nevű rendszerben kering, egy a Napnál kisebb és hűvösebb csillag körül, a Földtől 1200 fényévnyi távolságban (a csillag színképtípusa K2, átmérője kétharmada a Napénak).
A csillag körül egyébként öt bolygót ismernek (Kepler 62b, 62c, 62d, 62e és 62f). A legizgalmasabb a legkülső, a Kepler-62f, amelynek átmérője csak 40%-kal nagyobb a Földénél. Ezzel jelenleg a legkisebb olyan exobolygó, amely egy csillag lakható zónájában kering. Keringési ideje 267 nap. A Földhöz hasonlóan valószínűleg kőzetbolygó, amelynek felszínén folyékony víz lehet. Azt még nem tudják, van-e rajta élet is.
Mivel a Kepler 62 jelű csillag kora 7 milliárd év (a Napé 5 milliárd), itt is volt idő az élet fejlődésére, amennyiben kialakult (a Földön 3,5-4 milliárd éve született meg az élet).
A rendszer másik érdekes bolygója a Kepler-62e, amely a lakható zóna belső peremén kering (itt 122 földi napig tart egy év), és átmérője 60%-kal nagyobb a Földénél.
A harmadik érdekes, csütörtökön bejelentett bolygó egy másik csillag lakható zónájában kering. A Kepler-69c átmérője 70%-kal nagyobb a Földénél.
A kutatók szerint az ehhez hasonló felfedezésekkel közel jutottunk ahhoz, hogy megtudjuk: vajon a Tejútrendszerben hemzsegnek a Föld testvérei, vagy bolygónk ritka szerencsés égitestnek számít a galaxisban.