A csapadékos időnek köszönhetően az utóbbi egy-két hétben rémálommá váltak az esti séták a rengeteg szúnyog miatt. Az apró rovarok egy perc nyugtot nem hagynak az embernek, legyen szó a Kopaszi gátról vagy a Balatonról. Védekezni lehet, bár az elszántabb vérszívókat még ez sem tántorítja el, ezért a legjobb megoldás, ha folyamatosan mozgásban vagyunk, így megnehezítjük a dolgukat.
"Több a szúnyog, mint lenni szokott" - mondta az [origo]-nak Lázár János, a balatoni szúnyogirtást koordináló Balatoni Szövetség titkárságvezetője. A tónál egy biológiai irtáson már túl vannak, és annak a tapasztalatai is ezt támasztják alá. A korábbi években ugyanis általában 1700 hektáron szoktak biológiai gyérítést alkalmazni, míg idén körülbelül 250 hektárral nagyobb a tocsogókkal fedett terület, ahol a szúnyogok kikelhetnek, mondta Lázár. Hiába irtottak azonban minden lehetséges helyen, a permetezést követő fülledt meleg idő kedvezett a vérszívók fejlődésének, és rengeteg csípőszúnyog kelt ki.
A kémiai gyérítést a Balatonnál már kedden, a fővárosban szerdán kezdték meg. Lázár elmondta, hogy tavaly összesen három biológiai és három kémiai irtásra volt szükség a Balatonnál, ám az eddigiek alapján az idén várhatóan három biológiai és hat-hét kémiai gyérítésre lesz szükség. Ezt nagyban befolyásolhatja az időjárás, ugyanis ha az irtással párhuzamosan jön egy hirtelen meleg, és kiszáradnak a tocsogók, akkor a szúnyogok nem tudnak hol kifejlődni. A biológiai gyérítés költsége 3200 forint + áfa hektáronként, a kémiai gyérítésé 1570 forint + áfa. (Egy-egy biológiai gyérítés közel 8 millió forintba kerül.)
A védekezésben használt vegyszerek szabályszerű felhasználása nem jár veszéllyel az emberek számára, ezek ugyanis nagy hígításúak, és a melegvérű fajokra nem hatnak. Lázár elmondta, hogy a Balatonnál alkalmazott vegyszerek dózisa az egészségügyi határértéken vagy az alatt van.
Biológiai irtás
A biológiai védekezés egyik legismertebb formája a Bacillus thuringiensis ssp. israelensis baktérium által előállított toxin használata, melyet a vízfelületre szórva a vízi szervezetek elfogyasztanak, ám az előírt koncentrációban használva szelektíven csak a csípőszúnyogok (Culicidae) és a púposszúnyogok (Simuliidae) lárváit öli meg. Ennek oka, hogy a hatás eléréséhez olyan speciális körülmények szükségesek, melyek csak a lárvák tápcsatornájában vannak jelen. A módszer nehézsége, hogy csak a szúnyogok fejlődésének egy rövid szakaszában alkalmazható, és éppen ezért szükséges hozzá, hogy előzetesen felderítsék a szúnyog tenyészőhelyeket.
Kémiai irtás
A kifejlett szúnyogok ellen leggyakrabban használt irtási módszer a kémiai gyérítés, mely során egy idegmérget permeteznek szét a földön egy járműből vagy a levegőben egy repülőről. Ez a rovarok idegrendszerét támadja meg, így tehát nemcsak a szúnyogokra, hanem minden rovarra, továbbá a vízi élőlényekre is hat. A módszer előnye, hogy nem lehet vele elkésni, mert a már repülő alakokra bármikor alkalmazható, ugyanakkor a rossz időjárási viszonyok gátolják a permetezést.
Egy-egy településen az önkormányzat rendelheti meg a szúnyogirtást, lakossági kezdeményezésre, illetve akkor, ha a gyötrő szúnyogok mennyisége megközelíti vagy eléri az Országos Környezetegészségügyi Intézet tájékoztató irányelve által meghatározott határértéket. Példaképpen: az elmúlt hetekben végzett csípésszámvizsgálatok alapján a tervek szerint a jövő héten hétfőn légi szúnyogirtás lesz Székesfehérváron.
Hogyan védekezhetünk?
Otthonunk védelme érdekében a legjobb megoldás a szúnyogháló felszerelése, és ezzel nemcsak a szúnyogokat, de más lámpafényre beröppenő állatot is sikeresen távol tarthatunk a lakásunktól. Vásárolhatunk elektromos párologtatókészüléket is, míg a kertben használhatunk füstölőket, valamint közvetlenül saját magunkra fújható/kenhető szereket.
Zöldi Viktor, az Országos Epidemiológiai Központ főtanácsosa korábban az [origo]-nak elmondta, hogy a forgalomban kapható, engedélyezett szúnyogriasztó és -irtó szerek közül mindet nyugodtan lehet használni, akár egymást kiegészítve is. Zárt térben az egész éjjel működő párologtató készülékek nagyon hatásosak, míg a teraszon, kertben a füstölőspirálokat érdemes alkalmazni. A krémes és aeroszolos riasztószerekben a hatóanyagok minősége (a leggyakoribb vegyület a dietil-toluamid) és mennyisége nagyon változatos, részben ettől függ, hogy mennyi ideig fejtik ki hatásukat. A hatástartósságot ugyanakkor befolyásolja, hogy milyen vastagságban vitték fel, és csökkenti a meleg, az izzadás is. Ha pedig melegben dolgozunk, jobban izzadunk, és több szén-dioxidot is lélegzünk ki, ami még jobban vonzza a szúnyogokat, így ilyen esetekben érdemes gyakrabban használni a szereket. Az Epidemiológiai Központ állásfoglalása szerint a B-vitamin (melyet a poly-B tabletta is tartalmaz) a vérszívó ízeltlábúak riasztására alkalmatlan. (Az epidemiológusok tanácsai, valamint az általuk javasolt szerek listája a központ honlapján elérhető.)