Hatalmasra puffadt, folyadékkal teli hassal, mégis csontsoványan került be a Szegedi Kisállat-ambulanciára néhány héttel ezelőtt egy német juhászkutya. A vizsgálatok szívelégtelenségre utaltak, és az ultrahangon látszott, hogy valamilyen gomolyagok vannak a kutya szívében. A laborvizsgálatok igazolták, hogy a kutya szívféreggel fertőzött, az állatorvosok hiába kezelték, nem sokkal később elpusztult. A boncolás során a jobb szívfélből és a tüdőartériából 38 darab vékony, harminccentis férget szedtek ki az orvosok.
Nehéz kezelni
A jobb szívfélben és a tüdőartériában megtelepedő szívférget (Dirofilaria immitis) közönséges szúnyogok terjesztik. A féreg végleges gazdája - ahol a teljes kifejlettséget eléri, és szaporodni is képes - általában kutya, macska, de vadon élő ragadozókat, például rókát is megfertőzhet. A kifejlett férgek 7-8 évig is élhetnek, és a keringési rendszerbe ürítik lárváikat, az úgynevezett mikrofiláriákat. Ezek vérszívás során kerülnek a szúnyog szervezetébe, ahol kedvező hőmérséklet esetén (kb. 14 °C felett) 2-3 hét alatt továbbfejlődnek, és csípés útján kerülhetnek a következő, végleges gazdába.
A szívférgesség gyógykezelése nehézkes, mert nem mindig vannak klinikai tünetek, és az is lehet, hogy soha nem derül ki, hogy az állat fertőzött volt. Dr. Rengei Antal, a szegedi kutya kezelőorvosa az [origo]-nak elmondta, a férgeket alapvetően kétféle módon lehet eltávolítani a kutya szervezetéből: nyitott szívműtét során vagy szívkatéterrel. Kevés féreg esetén lehet próbálkozni gyógyszeres kezeléssel is, de ennek menete és a gyógyszer beszerzése nagyon bonyolult. Ráadásul nagy kockázattal jár, ugyanis az elpusztult fonalférgek a szívből kikerülve a tüdőben betokozódva érelzáródást okozhatnak, ami megint csak az állat pusztulásához vezethet.
"A jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni a szúnyogok elleni védekezésre" - mondta Rengei. A fertőződést kétféle módon lehet megelőzni: a szúnyogok távol tartásával, repellens (riasztó) hatású készítményekkel vagy olyan szerrel, amely megöli a vérben keringő mikrofiláriákat. Mindkét célra többféle állatgyógyászati készítmény is elérhető az állatorvosoknál és az állatpatikákban.
A szegedi állatorvos elmondta, hogy a gazda másik kutyájánál is kimutatták a fertőzöttséget, de ultrahanggal nem tudták igazolni, hogy felnőtt férgek lennének benne. Ennél a kutyánál ezért csak a lárvák elleni kezelést kezdték meg.
2007 óta itt van
Magyarországon 1982-ben mutattak ki először szívférgességet egy külföldről vásárolt kutyánál, majd azt követően többször diagnosztizálták az élősködőt olyan állatoknál, amelyek korábban külföldön jártak. 2007-ben első alkalommal találtak férget olyan kutyánál, amely azt megelőzően nem járt külföldön, és bizonyítottan Magyarországon fertőződött meg - mondta az [origo]-nak dr. Fok Éva, az Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának parazitológusa.
A féreg jellemzően mediterrán területeken fordul elő. A környező országok közül Horvátország délebbi területein, Olaszországban, a Pó folyó völgyében, valamint Románia keleti részében nagyon gyakori. A parazitológus elmondta, a 2007-es eset óta Magyarországon több szórványos előfordulásról tudnak, elsősorban a Tisza mentéről, valamint a déli területekről.
A klímaváltozás miatt jobban elterjedhet
"Emberekre a szívféreg nem jelent reális veszélyt, az ember a szívféreg számára vakvágány, nem tud benne teljesen kifejlődni" - mondta Fok Éva. A legfertőzöttebb országokban is csak néhány emberi megbetegedésről tudnak. Ezekben az esetekben az elakadt lárvák jellemzően betokozódnak a tüdőben, és csak akkor derül fény a jelenlétükre, amikor esetlegesen légzési panaszokat okoznak. A röntgenfelvételen a betokozódott lárvák kis csomókként láthatók.
"Ha a klímaváltozás hasonló ütemben folytatódik, és nem védekezünk elég hatékonyan és rendszeresen a szúnyogok ellen a kutyák és macskák esetében, akkor elképzelhető, hogy 20 év múlva nagyobb problémát okozhat az szívféreg. Jelenleg Magyarországon a féreg állat-egészségügyileg jelenthet veszélyt, emberekre nem" - mondta a parazitológus.