Magyarországon már ritkaságnak számítanak a nagyragadozók, és pásztorkodással sem foglalkoznak túl sokan, így az utóbbi 100-120 évben munkanélkülivé váltak az őshonos nagytestű pásztorkutyák, a kuvaszok és a komondorok. Ennek ellenére ezek a fajták még ma is képesek szembeszállni a farkassal és a medvével. A Kuvaszok és nagyragadozók természetvédelmi program keretében már több mint 60 kuvaszt helyeztek ki a környező országokban pásztorok mellé, és még úgy is nagyszerűen teljesítik a dolgukat, hogy elődeik generációk óta nem találkoztak se farkassal, se medvével.
Az aktívan dolgozó kutyák jelenleg közel negyvenen vannak, de folyamatosan bővül a számuk, mondta az [origo]-nak Bölöni Botond kuvasztenyésztő, a program erdélyi koordinátora. A kutyák Erdélybe és a Felvidékre, elsősorban juh- és kecskenyájak, valamint tehéncsordák mellé kerültek. "A Felvidéken általában két-három kutya van egy falkában, de Erdélyben megfigyelhetők 10-15 kutyából álló pásztorkutya-falkák is, itt ugyanis a nagyragadozók aktív jelenléte sokkal nagyobb gondot okoz" - mondta Bölöni.
A kuvasz egyik legrégebbi kutyafajtánk, elődei a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe. Pásztorkodó őseink a komondorral együtt a nyájak őrzésére használták a ragadozók és a tolvajok ellen. A kuvasz és a komondor története összefonódik, kérdés, hogy maradhatott fenn egymás mellett a két, azonos feladatot ellátó, hasonló méretű és színű fajta. Egyes elképzelések szerint valamilyen felhasználási különbség mégis lehetett a két fajta között. A fajta állítólag Hunyadi Mátyás egyik kedvence volt, és az ő idejében hajtóvadászatokon is használták.
Sikítva ugat a farkasra
Erdélyben Szent György napján hajtják ki a nyájat a hegyekbe az úgynevezett esztenára, ez biztosítja a pásztornak a szálláshelyet az első havazásig, amikor is lejönnek a hegyről. Fent az egyetlen aktív védelmi rendszert a falkában dolgozó pásztorkutyák jelentik, amelyek éjjel-nappal a nyáj mellett vannak. Bölöni elmondta, hogy a kutyák különböző módon jelzik a nagyvadakat, és ezekből a pásztor is tudja, hogy mi jár az esztena környékén. "A medvére hasonlóan ugatnak, mint az emberre, mély, öblös hangon. A farkasra pedig vonyítva, sikítva."
"Azokon a helyeken, ahol egy medve vagy farkas a legeltetési szezon kezdetekor el tud ejteni egy haszonállatot, várható, hogy a teljes időszakban visszatérő vendég lesz. Több kutyánk került már összetűzésbe nagyragadozókkal, a 2012-es legeltetési szezon végén egy teljes farkasfalka és egy kuvaszfalka került komoly harcba az etédi helyszínünkön. Sajnos a túl vakmerő kuvaszaink sokszor a medve, illetve farkas áldozatául esnek, ilyenre is volt már példa" - mondta a program koordinátora. A farkasok harapásaitól a kutyákat szöges nyakörvekkel védik, a medvével szemben azonban csak az intelligenciájukra, a gyorsaságukra, a reflexeikre, a falka többi tagjára és a pásztorra számíthatnak.
Szívósabbak a kint született kölykök
"Az eddig felajánlott kuvaszok négy ország, Magyarország, Szlovákia, Szerbia és Románia összesen 18 kuvasztenyészetéből kerültek ki. Ezek a kutyák képezték a program alapállományát. A már az eredeti feladatkörben született kölyköket a Kuvaszok és Nagyragadozók kennelnév alatt törzskönyvezték, és jórészt új vizsgálati helyszínekre helyeztük őket" - mondta Bölöni. "Az esztenán született kuvaszok a takarmányozás és a kimagasló igénybevétel miatt általában kisebbek, könnyebb felépítésűek, ugyanakkor jóval szilárdabb szervezetűek, igénytelenebbek, magasabb állóképességgel bírnak, és kiegyensúlyozottabb természettel rendelkeznek" - mondta az [origo]-nak Holczhakker József kuvasztenyésztő.
A hat éve futó program eddigi eredményei alapján a kuvaszokban még ma is aktívan benne van a haszonállatokhoz való ragaszkodás, a nagyragadozókkal szembeni gyors és hatékony védelmi ösztön. "Több helyszínünkön négy-öt kuvasz van egy falkában, a nagyragadozók által okozott károk száma ezen vizsgált területeken aktívan csökkent. A kutyák jól beilleszkednek a falkába, idegen emberekkel nappal bizalmatlanok, éjjel pedig komoly őrző-védő feladatot látnak el" - mondta Bölöni. A kuvaszok hatékony munkájának köszönhetően pedig a pásztoroknak nem kell méreggel vagy csapdával irtaniuk a ragadozókat.
A kuvasz sem rosszabb a többinél
A kuvaszokról sok mendemonda kering, miszerint nem alkalmasak családi kutyának, mert öregkorukra megbolondulnak és agresszívak lesznek. "Némi alapja lehet a dolognak, ha figyelembe vesszük, hogy sok helyen a kuvasz vagy kuvaszra emlékeztető kutyák 2-3 méteres láncon élik le az életüket, és a napi kontaktus a gazdával kimerül annyiban, hogy naponta egyszer kap enni-inni a kutya" - mondta Julián Lóránd vajdasági kuvasztenyésztő. "A magányos ember is hajlamos a depresszióra, nem csoda, ha ingerszegény környezetben a kutya is bekattan. Ilyen körülmények között nemcsak a kuvasz, hanem más kutyák is kikészülnek, instabillá, megbízhatatlanná válhatnak" - tette hozzá.
A tenyésztő szerint következetes neveléssel és megfelelő foglalkozással megbízható társ lehet a kuvaszból. "Sokan kérdezik, hogy tartható-e a kuvasz gyerekekkel együtt? E téren is pozitív tapasztalataink vannak, nagyon toleránsak tudnak lenni a gyerekekkel, de azt is el szoktuk mondani, hogy inkább a gyereket kell a kutyához nevelni, mint fordítva" - mondta Julián.
A Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007. február 9-én indult az első kuvaszpár kihelyezésével. Az alapötlet Puskás Ferenc hajdúszoboszlói természetvédelmi mérnöktől származik, aki szakdolgozatában a pásztorkutyák és nagyragadozók kapcsolatát vizsgálta. A program erdélyi koordinátora Bölöni Botond, a Felvidéken pedig Rusnak Árpád, a Gömör-Tornai karszt vadőre irányítja a vizsgálatokat. A programban öt kuvasztenyésztő is aktívan részt vesz: Holczhakker József, Juhász József, Julián Lóránd, Magyar Ákos és Szabó István.