Életet találtak a legfagyosabb tóban

Meglepően sokszínű életközösség, több mint 3500 élő szervezet DNS-ét mutatták ki azokból a vízmintákból, amelyeket az Antarktisz jégpáncélja alatt lévő Vosztok-tóból emeltek ki.

Orosz kutatók januárban fúrták meg a Vosztok vizét, és több mint 3400 méter mélységből vízmintákat hoztak felszínre. Laboratóriumi elemzésük 3507 élő szervezet DNS-ét mutatta ki, túlnyomó többségük (94 százalékuk) baktériumnak bizonyult. Ezen kívül más egysejtű, illetve többsejtű organizmusokat, köztük gombákat is találtak.

Két DNS-minta az úgynevezett archeáktól (ősi, a baktériumokhoz hasonló egysejtűektől) származik - írták a kutatók a PLoS ONE tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban. A mintákban talált baktériumok között vannak olyanok, amelyek megtalálhatók a halak, rákok, gyűrűsférgek emésztőrendszerében, ami azt jelezheti, hogy sokkal bonyolultabb életformák is létezhetnek a tó vizében.

A tóból származó néhány baktérium genetikai állománya teljesen új a tudomány számára, és olyan fajoké lehet, amelyek a tó mélyében fejlődtek ki. Az élet ilyen sokrétűsége meglepte a kutatókat, mivel azt feltételezték, hogy a tó steril a szélsőséges körülmények miatt.

A Vosztokot 1994-ben fedezték fel orosz és brit kutatók, ez a legnagyobb a hatodik kontinensen eddig feltérképezett százötven jégalatti tó közül. 250 kilométer hosszú és 50 kilométer széles, helyenként csaknem négy kilométer vastagságú jégpáncél borítja. Feltételezések szerint a hatalmas édes vizű tó több mint 14 millió éve el van vágva a külvilágtól. Az orosz expedíció célja az volt, hogy megbizonyosodjon arról: léteznek-e a tóban olyan ősi, hidegtűrő mikroorganizmusok, amelyek alkalmazkodtak a sötét, jeges környezethez.

"A korábban feltételezettnél jóval bonyolultabb életközösséget találtunk. Ezek az élet szívósságát mutatják, azt, miként képesek az organizmusok túlélni olyan körülményeket, ahol még néhány éve úgy gondoltuk, semmiféle élet nem létezhet. Változnak annak határai, milyen környezet élhető és mi nem" - mondta Scott Rogers a The Daily Telegraph brit napilapnak. A szakember az ohiói Bowling Green Állami Egyetem biológusa, ő vezette a Vosztok vízmintáinak elemzését.

Külön feladat volt biztosítani a jégminták tisztaságát. A kör alakú mintákat 4 Celsius-fokra hűtött, 5,25 százalékos hipokloridoldatba helyezték, majd háromszor egymás után desztillált vízzel mosták le, így távolítva el a jég külső részét. Ezután steril körülmények között megolvasztották a maradék jeget. A vizet megszűrték, a DNS- és RNS-darabkákat centrifugálással nyerték ki, majd a vizet visszafagyasztották.