Milyen fegyvereket vethettek be Szíriában?

Az Egyesült Államok biztos abban, hogy használtak vegyi fegyvert Szíriában, és az ENSZ szakértőinek vizsgálatából kiderülhet, hogy pontosan milyet. A legvalószínűbb vegyület egy rendkívül veszélyes idegméreg, a szarin.

Már befejezték a vizsgálatokat az ENSZ szakértői Szíriában, amelyek eredményeiből kiderül majd, hogy valóban bevetettek-e vegyi fegyvert a lázadók és civilek ellen augusztus 21-én. A szíriai kormány tagadja a vádakat, de John Kerry amerikai külügyminiszter pénteki bejelentése szerint az Egyesült Államoknak bizonyítékai vannak a vegyi anyagok alkalmazásáról. Ha az állítást az ENSZ szakemberei is igazolják, az a Szíria elleni amerikai katonai akcióhoz vezethet.

Noha az elmúlt két évben Szíriában a becslések szerint több mint százezren meghaltak a kormány és a lázadók közötti összecsapásokban, mégis ez a támadás váltotta ki a legnagyobb visszhangot. Az Egyesült Államok nemzetközi beavatkozást akar, és már öt hadihajót vezényelt Szíria közelébe. A szíriai kormány azzal védekezik, hogy valójában a felkelők a felelősek, akik így próbálnak minél több államot maguk mellé állítani. A végső döntés azután születhet meg, hogy az ENSZ szakértői leadták jelentésüket Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak - bár az ő dolguk csupán az volt, hogy eldöntsék, használtak-e vegyi fegyvert, de az már nem, hogy vajon kicsoda.

Az ENSZ munkatársai vegyi fegyver nyomai után kutatnak Forrás: AFP

Augusztus 21-én a becslések szerint több százan (az amerikai hírszerzés jelentése 1429 áldozatról szól) vesztették életüket Damaszkusz egyik külvárosában, amikor a szíriai kormány a sejtések szerint rakétákkal vegyi fegyvereket vetett be. A helyszínen készült videofelvételeken látható, hogy az áldozatok nem szenvedtek fizikai sérüléseket, de mereven merednek maguk elé, végtagjaik görcsösen, koordinálatlanul mozognak, némelyek orra habzik. Ami meglepő, hogy az őket ellátó egészségügyi dolgozók nem viselnek védőfelszerelést, sokan még keszytűt és maszkot sem.

Többféle vegyületet használhattak

Vegyi támadás gyanúja esetén helyszíni és laborvizsgálatok útján is meghatározhatják, mi történhetett. A helyszínihez képest a laborvizsgálatok előnye, hogy fejlettebb műszerek állnak rendelkezésre a nagy precizitást igénylő mérésekhez. A begyűjtött mintáknál nagyon ügyelnek a szennyeződésmentes tárolásra, és a távoli laborokba küldött adagoknál feladáskor és érkezéskor is mérlegelik a mintát, hogy valóban érintetlenül megúszta-e a szállítást.

A mintákat úgynevezett gázkromatográf-tömegspektrométer készülékkel elemzik. A gázkromatográfia során a gáz halmazállapotúvá alakított mintát először alkotóelemeire bontják, majd ezután azonosítják az összetevőket. A tömegspektroszkópiában pedig ionokká alakítják a mintát, és az elektromágneses térrel való kölcsönhatásuk alapján választják szét azokat. Az azonosításhoz a kutatóknak egy több mint 2000 vegyület tulajdonságait tartalmazó adatbázis áll rendelkezésükre.

Az ENSZ munkatársai mustárgázzal megtöltött robbanófejeket semmisítenek meg 1992-ben Irakban Forrás: AFP/Karim Sahib

Szakértők szerint Szíriában nem egyféle vegyi fegyvert használhattak, több vegyületet kombinálhattak. Az egyik lehetséges vegyület a szarin, amelyet korábban az ENSZ tömegpusztító fegyvernek minősített. A folyékony szarin hamar elpárolog, de maradványai a talajban 29 hétig is megtalálhatók, mondta a Scientific Americannek Charles Blair, az amerikai kutatók szövetségének (FAS) terrorizmussal és tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó tagja. Az áldozatok száma alapján nagy mennyiségbű vegyi fegyvert vethettek be, és Blair szerint nagy valószínűséggel találnak árulkodó maradványokat (a szarin esetében ez az izopropil-metilfoszforossav nevű vegyület lehet.)

Vegyészkedni sem egyszerű

A vegyi fegyverek előállítása nem egyszerű. Korábban Líbia is kísérletezett vegyi fegyverekkel, és nagy mennyiségben sikerült mustárgázt előállítania (ami kémiai égést okoz). Ezután idegmérgekkel próbálkoztak, de az már túl nagy kihívás volt számukra. “Az egyik nehézséget az okozta, hogy az USA megakadályozta a hozzáférést a fegyverek előállításához szükséges alapanyagokhoz” - mondta Blair.

Irak 1988-ban vegyi fegyveres támadást hajtott végre a kurdok ellen Halabja környékén Forrás: AFP/IRNA

A szarint 1938-ban fedezték fel német kutatók, akik egy új növényvédőszer előállításán dolgoztak. A szarin az idegrendszeren keresztül fejti ki hatását, légzési nehézségeket, nyálzást, idővel rángatózást és görcsös fulladást okoz. A náci Németországban becslések szerint 500 kiló és 10 tonna közötti szarint állítottak elő, de nem vetették be a 2. világháborúban. Az 1980-as években azonban Irak alkalmazta Irán ellen, 1995-ben pedig egy szélsőséges japán vallási szekta vetette be a tokiói metróban. A szíriai videofelvételek alapján szarint alkalmazhattak a damaszkuszi támadás során, de a szakértők szerint nincsenek meggyőző bizonyítékok.

Nem megerősített a fehérfoszfor szíriai alkalmazása sem, noha a gyanú szerint az elmúlt egy évben több alkalommal is bevetették. A foszfornak ez a rendkívül gyúlékony módosulata komoly égési sérüléseket okozhat nemcsak a bőrrel érintkezve, belélegezve is, és elfogyasztva is mérgező. Hivatalosan nem számít vegyi fegyvernek, és semmilyen nemzetközi egyezmény nem tiltja a használatát. A katonai összecsapásokban jellemzően csak füst előállítására használják, de 2004-ben az USA fegyverként vetette be Irakban, Izrael pedig az izraeli-libanoni konfliktus során alkalmazta 2006-ban.

Egy harmadik jelölt a 2-klórbenzilidénmalonitril (CS) lehet, amelyet széles körben használnak könnygázként, így nagy valószínűséggel Szíriában is alkalmazták. Egyik legnagyobb vitát kiváltó használatára 1993-ban Texasban került sor, egy szélsőséges vallási szekta ellen, amelynek tagjai 51 napig álltak ellen a rendvédelmi erőknek. Az ostrom utolsó napján nagy mennyiségű könnygázt juttattak a szekta rejtekhelyére, ahol tűz ütött ki, és az összecsapás végül 76 ember halálával végződött. A gáz kémiai hatásai nem játszottak szerepet az emberek halálában, de sokan megkérdőjelezték a zárt térben való használatát, és néhány szakértő szerint szerepet játszhatott a gyilkos tűz kialakulásában. A CS-hez hasonló hatású vegyület a 2-klóracetofenon (CN), mely sokkal veszélyesebb és mérgezőbb, ezért ma már a legtöbb országban nem használják, Szíria azonban kivétel lehet.