A Higgs-bozon simán viheti az idei fizikai Nobelt

Szinte biztos, hogy a fél évszázada megjósolt és a CERN-ben 2012-ben felfedezett Higgs-részecske Nobel-díjat ér idén.

Az elemi részecskék régóta keresett tagja, a kulcsfontosságú Higgs-bozon felfedezéséről többször is részletesen írtunk rovatunkban. Itt most csak annyit ismétlünk meg, hogy az úgynevezett Higgs-mechanizmus az, ami tömeget ad a többi részecskének, és egy részecskét is létrehoz, ez a Higgs-bozon.

A részecskét a most 84 éves Peter Higgs brit fizikusról nevezték el, de rajta kívül még öten voltak az 1960-as években, akik megjósolták a Higgs-mechanizmust. Ám Peter Higgs volt az egyetlen, aki egy új részecske létezését is előrejelezte – ezért ő minden bizonnyal megkapja az idei fizikai Nobel-díjat a Nobel-díjak előrejelzésével is foglalkozó Thomson Reuters hírügynökség szerint.

Ki kaphat megosztott díjat a többi öt tudós közül? Mivel posztumusz Nobel-díjat nem adnak, ezért valójában már csak további négy kutatóról van szó, mert a belga Robert Brout 2011-ben elhunyt. Pedig a Thomson Reuters elemzése alapján ő is esélyes lett volna a díjra, mert valamivel előbb publikálta elméletét, mint Higgs. Brout szerzőtársa, a 80 éves Francois Englert viszont még él, így ő lehet a megosztott díj másik várományosa.

Ezt támasztja alá az is, hogy az ő tanulmányukat többször hivatkozták más kutatók, mint a Higgsnél is kicsit később publikáló három másik fizikusét (az amerikai Carl Hagen és Gerald Guralnik, illetve a brit Tom Kibble), és a Thomson Reuters éppen ennek alapján teszi Nobel-előrejelzéseit (2002 óta 27 díjat „találtak el”). Három embernél többen nem kaphatnak megosztott Nobel-díjat.

Már tavaly is megjelentek olyan találgatások, hogy a Higgs-bozonért azonnal Nobel-díjat kellene adni – a CERN nagy bejelentése 2012 júliusában volt -, de csak 2013 márciusára gyűlt össze olyan mennyiségű adat a CERN Nagy Hadronütközetetőjében, amellyel megerősítették a Higgs-bozon felfedezését.

Peter Higgs a CERN-ben 2012. július 4-én, a róla elnevezett részecske felfedezésének bejelentésekor Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Higgs 1964-ben publikálta híres cikkét a spontán szimmetriasértésről és a Higgs-bozonról. Évtizedekkel később, egy konferencián mesélte el: évekig csak azért hívták előadni, hogy kinevessék az elméletét, hiszen bevezetett egy olyan, valamilyen értelemben tulajdonságok nélküli részecskét, amely nem illett bele sem az elméleti, sem a kísérleti eredményekbe. Higgs díja mellett szól viszonylag magas kora is - ha még életében szeretnék díjazni, nem érdemes sokáig halogatni a döntést (egy-egy eredmény és az érte járó Nobel-díj között átlagosan 25 év telik el).

A fizikai Nobel-díjat október 8-án (kedden) jelentik be Stockholmban. A további előrejelzések közül érdemes még megemlíteni az orvosi-élettani Nobel-díjat, amelyet a Thomson Reuters szerint idén epigenetikai kutatásokért kaphatnak (DNS-metiláció).